Célkitűzés
Az ADHD kognitív deficitekkel jár, amelyek stimuláns és nem stimuláns gyógyszerekkel javulnak. Az újabban engedélyezett stimuláns liszdexamfetamin (LDX) és a nem stimuláns guanfacin (GFC) kognitív hatásairól azonban kevés bizonyíték áll rendelkezésre ADHD-s embereknél. A vizsgálat ezért a két szer eltérő akut hatását tesztelte kognitív feladatokon ADHD-s gyermekeknél.
Módszer
Randomizált, placebokontrollált, kettős vak, keresztezett (crossover) elrendezésben 22 ADHD-s gyermek kapott akut GFC-t, LDX-et vagy placebót, a feltételek között egy hét szünettel. A vizsgált funkciók: tartós figyelem, éberség, motoros és interferenciagátlás, időbeli megkülönböztetés, valamint a feladatokon átívelő átlagos reakcióidő (MRT), egyénen belüli változékonyság (variációs együttható; CV) és korai (idő előtti) válaszok. A normalizációs hatások vizsgálatára tipikus fejlődésű (TD) résztvevőket is teszteltek.
Eredmények
Az ANOVA szerint az LDX javította az MRT-t és a CV-t a GFC-hez és a placebóhoz képest, míg a GFC rontotta a CV-t az LDX-hez és a placebóhoz képest. Az időbeli megkülönböztetésre és a folyamatos teljesítményfeladat (CPT) kihagyási hibáira mutatkozó tendenciaszintű hatások abból adódtak, hogy az LDX jobb volt a GFC-nél és a placebónál, illetve hogy a GFC rosszabb volt az LDX-nél és a placebónál a CPT kihagyási hibáiban. Mindkét szer normalizálta az ADHD-csoport placebo alatti, tendenciaszintű MRT-különbségeit a TD-kontrollokhoz képest.
Következtetések
A liszdexamfetaminnak gyógyszerspecifikus hatása volt az MRT és a CV javításában, míg a guanfacin rontotta a CV-t. Ezek a klinikailag releváns eredmények arra utalnak, hogy a guanfacin nem feltétlenül optimális szer a kogníció javítására ADHD-s gyermekeknél és serdülőknél.