Célkitűzés
Az Apai Egészségeredet (Paternal Origins of Health and Disease) paradigmájára építve egyre nagyobb figyelmet kap az apai fogantatás előtti egészségi állapot és az utódok perinatális kimeneteinek kapcsolata. Korábbi vizsgálatok az apai kardiometabolikus betegségeket (CMD) magasabb perinatális kockázattal kötötték össze, és az ADHD-val élő férfiaknál a CMD-társulás kockázata is magasabb. Ezért elemeztük a perinatális veszteség, a növekedési visszamaradás és a súlyos veleszületett rendellenességek kockázatát az ADHD-val élő, illetve ADHD-val nem élő apák gyermekeinél.
Módszer
Norvégia országos regisztereiből 2004–2020 között 679 274 egyedszülést azonosítottunk, amelyből 14 242 (2,1%) ADHD-val élő apához kötődött. A relatív kockázatokat (RR) és 95%-os konfidencia-intervallumokat (CI) log-lineáris regressziós modellekkel számítottuk, kontrollálva a születés évére, az anyai és apai életkorra, az apa iskolázottságára, az anyai terhességi dohányzásra, illetve az apai azonosítóra a testvérek közötti adatfüggés miatt.
Eredmények
Az igazított modellekben nem találtunk szignifikánsan emelkedett halvaszületési, perinatális vagy újszülöttkori halálozási kockázatot, és a gesztációs korhoz mért alacsony születési súly aránya sem volt magasabb az ADHD-val élő apáktól származó gyermekeknél. A súlyos veleszületett rendellenességek kockázata enyhén magasabb volt (RR: 1,14; 95% CI: 1,02–1,27), ám a magzati rendellenesség miatti terhességmegszakításokat (TOPFA) nem tudtuk bevonni, ami korlátozza a teljes kockázatra vonatkozó következtetéseket.
Következtetések
Bár a felnőtt ADHD kardiometabolikus betegségekkel jár együtt, az ADHD-val élő apák gyermekeinél nem találtunk szignifikáns eltérést a perinatális veszteség vagy a növekedési visszamaradás tekintetében az ADHD nélküli apákhoz képest. A súlyos veleszületett rendellenességek enyhén megemelkedett kockázata további vizsgálatot igényel, beleértve a TOPFA-t is. A megnövekedett kockázathoz mind genetikai, mind epigenetikai tényezők hozzájárulhatnak.