Célkitűzés
Korábbi vizsgálatok szerint az országos traumatikus események — különösen a terrortámadások — széles körű hatást gyakorolnak az egész lakosságra, beleértve azokat is, akik nincsenek közvetlenül kitéve. Az ADHD-tünetekre gyakorolt hatásuk vizsgálatára ugyanakkor — egészséges és ADHD-val diagnosztizált személyeknél egyaránt — korlátozott a kutatás.
Módszer
A vizsgálat az október 7-i terrortámadás előtti és utáni ADHD-tüneti szintet elemzi olyan izraeli fiatal felnőtteknél, akiknek nem volt közvetlen háborús érintettségük — ADHD-val és anélkül. 85 fiatal felnőtt töltötte ki mindkét időpontban a jelenlegi ADHD-tünetek, a gyermekkori ADHD-tünetek és a szorongás mérőeszközeit. Bayesi elemzéssel becsültük az előtte-utána méréseket csoportonként és csoportok között.
Eredmények
A kontrollcsoportban a támadás után — amint vártuk — szignifikánsan emelkedtek a figyelmetlenségi és hiperaktivitási/impulzivitási tünetek (poszterior medián = 8,06; 95% CI [5,72; 10,36]). Az ADHD-csoportnál ugyanakkor enyhe tüneti csökkenés mutatkozott (poszterior medián = –2,43; 95% CI [–4,66; –0,14]). A tüneti emelkedés mértéke az idő múlásával csökkent, és pozitívan korrelált a szorongás tüneteinek növekedésével.
Következtetések
Az országos traumatikus események — közvetlen háborús érintettség nélkül is — átmenetileg növelhetik a figyelmetlenségi és hiperaktivitási/impulzivitási tüneteket az ADHD nélküli felnőtteknél, ám ez a növekedés idővel csökken. Az ADHD-val élő felnőttek esetében ezzel ellentétben enyhe tünetcsökkenést tapasztaltunk. A jövőbeni kutatásnak akut stressz alatti ADHD-funkciókat is vizsgálnia kell e kapcsolat jobb megértéséhez.