Célkitűzés
A végrehajtó funkciók (EF) és az önismeret (SA) olyan metakognitív képességek, amelyek segítik a gondolatok, érzelmek és viselkedés szabályozását. Mindkettő serdülőkorban fejlődik, és gyakran károsodott ADHD-ban. A végrehajtó funkciók önismerete központi tényező a serdülőkori feladatok és követelmények összetettségével való megküzdési stratégiák kialakításában. A vizsgálat az EF-profilokat és az EF önismeretét vizsgálja a mindennapi életben ADHD-val élő és anélküli fiú és lány serdülőknél.
Módszer
A vizsgálatba összesen 195 serdülő került be (12–18 év; 120 fiú, átlagéletkor 14,47; SD = 1,63; 75 lány, átlagéletkor 14,62; SD = 1,69), ADHD-val diagnosztizálva (n = 101; 51,7% fiú) vagy anélkül (n = 94; 48,3% fiú). A serdülők és szüleik kitöltötték a végrehajtó funkciók viselkedéses kérdőívét (BRIEF). Kétutas ANOVA vizsgálta a csoport- és nemi hatásokat az EF-profilokra. Háromutas kevert ANOVA elemezte a csoport, a nem és a beszámoló (reporter) hatásait az önismeretre.
Eredmények
Az ADHD-s serdülők szülei nagyobb EF-nehézségekről számoltak be, mint a kontrolloké (p < 0,001; ES = 0,56). A fiúk szülei nagyobb EF-nehézségekről számoltak be, mint a lányoké (p = 0,01; ES = 0,03). Az ADHD-s fiú serdülők alulbecsülték az EF-nehézségeiket a szülőkhöz képest (p < 0,001; ES = 0,1). A kontrollok beszámolói illeszkedtek a szülőkéhez, míg az ADHD nélküli lányok több EF-nehézségről számoltak be, mint a szüleik, de kevesebbről, mint az ADHD-s lányok.
Következtetések
Tekintve az EF és az EF-önismeret fontos szerepét a serdülőkor — és különösen az ADHD-s serdülők — kihívásaihoz való alkalmazkodásban, fontos megérteni azokat az idegrendszeri fejlődési és nemi tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak e populáció jobb megértéséhez. Ezek az eredmények segíthetnek a veszélyeztetett populációk azonosításában, és megalapozhatják az ADHD-s serdülők alkalmazkodó működését erősítő beavatkozásokat.