Célkitűzés
Atípusos antipszichotikumként, amely a D2- és D3-receptorok parciális agonistájaként hat, a kariprazin potenciálisan növelheti a dopaminerg (DA) aktivitást és javíthatja az ADHD-tüneteket. A vizsgálat ezért azt kívánta megvizsgálni, hogy a kiegészítésként adott kariprazin növeli-e a standard pszichostimuláns kezelés hatékonyságát olyan ADHD-s betegeknél, akik önmagában a pszichostimulánsra nem reagáltak megfelelően.
Módszer
A résztvevők (N = 10) ambuláns felnőtt pszichiátriai betegek voltak (átlagéletkor 42,80; SD = 11,22), akiknél korábban ADHD-t diagnosztizáltak, másodlagos komorbiditással vagy anélkül. A résztvevők a vizsgálat első hetében naponta 1,5 mg kariprazint kaptak, majd rugalmasan, maximum napi 3 mg-ra titrálva.
Eredmények
A páros mintás t-próbák szignifikáns javulást mutattak a kiindulási és a kezelés utáni mérések között a következőkben: BAARS-IV pontszám, t(9) = 2,46; p = 0,036; ASRS pontszám, t(9) = 1,88; p = 0,046; CGI-S pontszám, t(8) = 3,41; p = 0,005; vizuotérbeli munkamemória, t(6) = −2,56; p = 0,021; epizodikus emlékezet, t(6) = −3,09; p = 0,011; és válaszgátlás, t(6) = −2,53; p = 0,022.
Következtetések
Ezen előzetes vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a kiegészítésként adott kariprazin hatékony lehet a maradék ADHD-tünetek csökkentésében, mérsékelheti a globális mentális betegség klinikai súlyosságát, és javíthatja a kognitív működést ADHD-s személyeknél. A jövőbeli vizsgálatoknak ezért a kariprazin-kezelés hátterében álló mechanizmusokat kellene vizsgálniuk a dopaminerg aktivitás normalizálásán keresztül.