Célkitűzés
A teljesítmény hitelességének értékelése kulcsfontosságú a felnőtt ADHD-kivizsgálásban, mivel a vizsgáltak nem elhanyagolható kisebbsége nem hiteles kognitív teljesítményt mutat. Számos tanulmány foglalkozott a folyamatos teljesítménytesztek (CPT-k) használatával beágyazott érvényességi mutatóként (EVI). A metaanalízis célja, hogy meghatározza a CPT-k diagnosztikai hasznosságát a hiteles és nem hiteles kognitív teljesítmény elkülönítésében.
Módszer
Bevontuk azokat a tanulmányokat, amelyek CPT-változatot használtak legalább egy a négy kimenetel közül — kihagyás, téves válasz, reakcióidő, reakcióidő-variabilitás — felnőtt ADHD-kontextusban. A vizsgálatok szimulációs (N = 8) vagy kritériumcsoportos (N = 10) elrendezésűek voltak. Értékeltük a CPT-változatok és kimenetek diagnosztikai hasznosságát, valamint moderátorok — kutatási elrendezés, egyetemi minták — hatását.
Eredmények
Szignifikáns és nagy hatásnagyságot találtunk (g = 0,99) a CPT-knél a hiteles és nem hiteles csoport elkülönítésében. Az Integrated Visual and Auditory CPT mutatta a legnagyobb hatásnagyságot (g = 2,47). A négy kimenet között nem volt szignifikáns különbség, és egyetemi mintáknál sem találtunk moderáló hatást. A szimulációs elrendezésű vizsgálatok (95% CI [0,98; 1,72]) nagyobb hatást mutattak, mint a kritériumcsoportosak (95% CI [0,59; 0,82]).
Következtetések
Robusztus eredményeink igazolják a CPT-k hasznosságát a hiteles és nem hiteles kognitív teljesítmény elkülönítésében. Javasoljuk, hogy a CPT-ket más — beágyazott és önálló — érvényességi mutatókkal együtt alkalmazzuk a jelenlegi gyakorlati standardoknak megfelelően, és hogy kezeljük az EVI-k azon korlátját, hogy a nem hiteles teljesítményt összetéveszthetik valós nehézségekkel.