Célkitűzés
Bár az ADHD gyermekkori előfordulása magasabb a fiúknál, mint a lányoknál, egyes vizsgálatok szerint a nők súlyosabb, ADHD-tünetekhez kötődő károsodásról számolnak be, mint a férfiak. E nemi paradoxon oka kevéssé ismert. Itt az önbeszámolós ADHD-tünetek nemi különbségeit tártuk fel ADHD-diagnózissal élő és anélküli serdülőknél és felnőtteknél, klinikai és populációalapú norvég mintákban.
Módszer
Populációalapú adatok: a norvég anya-, apa- és gyermekkohorsz-vizsgálat (MoBa) (N = 90 816; 62% nő; 33,4 év), a youth@hordaland vizsgálat (y@h) (N = 10 257; 53% nő; 17,4 év) és az ADHD in Norwegian Adults (ANA) (N = 1677; 55% nő; 29,0 év). Kimenet: a felnőtt ADHD önbeszámolós szűrőskála (ASRS-6); lineáris regresszióelemzéssel tártuk fel az ASRS-6 pontszámok nemi különbségeit az önbeszámolós ADHD-diagnózissal rendelkezők és anélküliek között (∆).
Eredmények
Az ASRS-6 pontszáma a legfiatalabb résztvevőknél a legmagasabb, különösen a nőknél (y@h). Az ADHD-diagnózissal rendelkezők és anélküliek közötti ASRS-6 pontszámkülönbség minden kohorszban nagyobb volt a nőknél, mint a férfiaknál, szignifikáns szinten az y@h-ban és az ANA-ban (MoBa: ∆nők: b = 4,6 [95% CI 3,8; 5,4]; ∆férfiak: b = 4,2 [3,5; 5,0]; y@h: ∆nők: b = 5,1 [4,0; 6,2]; ∆férfiak: b = 3,2 [2,1; 4,2]; ANA: ∆nők: b = 8,6 [8,1; 9,2]; ∆férfiak: b = 6,5 [5,9; 7,2]).
Következtetések
Mind a populációalapú, mind a klinikai kohorszokban — amelyek különböző korcsoportokat és vizsgálati elrendezéseket képviselnek — nagyobb átlagos különbséget találtunk a jelzett ADHD-tünetekben az ADHD-val élő és anélküli személyek között a nőknél, mint a férfiaknál, ami a nők beutalásával, felmérésével és/vagy ADHD-diagnózisával kapcsolatos akadályokra utal.