Célkitűzés
Az erősségalapú megközelítések egyre gyakoribbak az idegrendszeri fejlődési kutatásban, ám viszonylag keveset tudunk az ADHD pozitív aspektusairól. Az is ismeretlen, mennyire ismerik fel és használják az ADHD-val élők személyes erősségeiket, és hogy ezek befolyásolják-e az életkimeneteleket. E kutatási hézagok pótlására végeztük el az első vizsgálatot az önbeszámolós erősségekről, az erősségek ismeretéről és használatáról.
Módszer
ADHD-val élő (n = 200) és anélküli (n = 200) felnőtteket toboroztunk online. A résztvevők értékelték 25 feltételezett ADHD-erősség elfogadottságát, és önbeszámolós méréseket töltöttek ki az erősségek ismeretéről, használatáról, a szubjektív jóllétről, az életminőségről és a mentális egészségről. Frekventista és Bayes-módszerekkel egyaránt összehasonlítottuk az ADHD- és a nem ADHD-csoportot, és feltártuk az erősségek ismeretének és használatának összefüggéseit a kimenetelekkel mindkét csoportban.
Eredmények
Az ADHD-csoport 10 erősséget erősebben fogadott el a nem ADHD-csoportnál — köztük a hiperfókuszt, a humort és a kreativitást —, de 14 erősségnél hasonló elfogadottságot mutatott. Az ADHD-val élő és anélküli felnőttek nem különböztek az erősségek ismeretében és használatában, de mindkét csoportban a nagyobb erősségismeret és — bizonyos mértékig — a nagyobb erősséghasználat jobb jólléttel és életminőséggel, valamint kevesebb mentális egészségügyi tünettel társult.
Következtetések
Arra a következtetésre jutunk, hogy bár az ADHD-s felnőttek erősségei mind hasonlóságot, mind különbséget mutathatnak neurotipikus társaikhoz képest, az erősségek ismeretének fejlesztésére és a személyes erősségek mindennapi életben való használatának előmozdítására összpontosító beavatkozásoknak univerzális alkalmazásuk lehet a felnőttkori jóllét javítására.