Célkitűzés
A vizsgálat az anyai kompetenciaérzést (MSoC) vizsgálta ADHD-s fiúk édesanyáinál három izraeli zsidó vallásossági csoportban (világi, vallásos és ultraortodox). Célja annak feltárása, hogyan formálják a kulturális normák és a gyermekspecifikus jellemzők az anyai tapasztalatokat, betekintést nyújtva a kulturális és társadalmi közeg szerepébe az ADHD-s gyermekek nevelésében.
Módszer
A vizsgálatba 44, 10–15 éves, ADHD-tünetekkel élő (diagnosztizált vagy nem diagnosztizált) fiú és édesanyjuk került be. A használt mérőeszközök: ADHD Rating Scale-5 (tünetsúlyosság, az anyák beszámolója alapján), Maternal Sense of Competence Scale (MSoC) és General Self-Efficacy Scale (GSE, a gyermekek beszámolója alapján).
Eredmények
Az eredmények nem mutattak szignifikáns MSoC-különbséget a vallásossági csoportok között. Az ADHD-tünetsúlyosság azonban negatívan hatott az MSoC-ra. A vallási hovatartozás és a GSE moderálta ezt a kapcsolatot: a vallásos anyáknál erősebb negatív korreláció mutatkozott, a magasabb GSE pedig felerősítette a negatív összefüggést — ez meglepő eredmény, amely további vizsgálatot igényel.
Következtetések
A vizsgálat kiemeli a kulturális közeg hatását az ADHD-s gyermeket nevelő anyai tapasztalatokra. A vallásos anyák a kettős elvárások miatt fokozottan érzékenyek lehetnek az ADHD-nehézségekre. Emellett a GSE moderálta az ADHD–MSoC kapcsolatot, miközben a magasabb GSE váratlanul felerősítette a negatív összefüggést. Ezek az eredmények kiemelik a kulturálisan testre szabott beavatkozások szükségességét mind a gyermekek, mind az anyák támogatására.