Célkitűzés
A szülés utáni időszak az anyai mentális egészség fokozott sérülékenységének időszaka, ám az ADHD és a szülés utáni depresszió (PPD) közötti kölcsönhatás kevéssé ismert. Kulcsfontosságú tisztázni, hogyan befolyásolhatja az ADHD a PPD kockázatát. A vizsgálat ezt a hiányt pótolja azzal, hogy (1) megvizsgálja a PPD előfordulását ADHD-s nőknél, és (2) értékeli, hogy a terhesség alatti ADHD-gyógyszerhasználat összefügg-e a PPD kimenetelekkel.
Módszer
Populációalapú kohorszvizsgálatot végeztünk a Hope kohorsz és a dán egészségügyi regiszterek adatai alapján (N = 170 218). Az ADHD-t diagnózis vagy kiváltott recept alapján határoztuk meg. A PPD-t a szülés utáni 12. héten mért ≥ 11 EPDS-pontszámként vagy a 6. hónapban fennálló depressziós epizódként definiáltuk. Logisztikus regressziós modellekkel állapítottuk meg az előfordulást és az összefüggéseket. A 2. célkitűzésnél a csoportokat inverz valószínűségi súlyozással (generalized boosting models) egyensúlyoztuk ki.
Eredmények
A PPD előfordulása (EPDS ≥ 11) magasabb volt az ADHD-s nőknél (n = 4656), 15,23%, szemben az ADHD nélküli nők 7,20%-ával (aOR: 1,062; 95% CI: 1,054–1,07). A 6. hónapban fennálló depressziós epizódok szintén gyakoribbak voltak az ADHD-s nőknél (3,22%) az ADHD nélküliekhez (0,81%) képest (aOR: 1,01; 95% CI: 1,007–1,013). Az ADHD-gyógyszer terhesség alatti folytatása (n = 60) az EPDS esetében 1,454 aOR-rel társult (95% CI: 0,581–3,644), de ez nem volt statisztikailag szignifikáns.
Következtetések
A PPD gyakoribb volt az ADHD-s nőknél mind az EPDS-pontszámok, mind a hat hónapos depressziós kimenetelek tekintetében. Nem volt szignifikáns kapcsolat az ADHD-gyógyszer terhesség alatti folytatása és a PPD között. Nagyobb vizsgálatok indokoltak e tendenciák megerősítésére és a klinikai ellátás irányítására.