Célkitűzés
Az ADHD-s gyermekek gyakran küzdenek érzelemszabályozási deficitekkel. Bár sok kutatás vizsgálta az érzelmi diszreguláció előzményeit, keveset tudunk arról, hogyan szabályozhatják a szülők hatékonyan ADHD-s gyermeküket, és hogy az apai és az anyai interperszonális érzelemszabályozásnak (IER) eltérő-e a hatása. A vizsgálat azt elemezte, hogyan járulnak hozzá a különböző szülői IER-stratégiák a gyermekek érzelmi diszregulációjához.
Módszer
Ötvennyolc, ADHD-val diagnosztizált gyermeket nevelő család (átlagéletkor 9,37 év; 70% fiú) vett részt a vizsgálatban. A családokat videóra rögzítették egy konfliktusról szóló triádikus beszélgetés során. A szülői IER-stratégiákat viselkedéses kódolással érzelem- és megoldásközpontú stratégiákba sorolták. A gyermek érzelmi diszregulációját a konfliktusbeszélgetés előtt és alatt hangmagasság- (pitch) elemzéssel értékelték.
Eredmények
Az anyák több támogató IER-kísérletet tettek, mint az apák, de mindketten jelentősen hozzájárultak a gyermek érzelemszabályozásához. A megoldásközpontú stratégiák gyakoribbak voltak az érzelemközpontúaknál, de mindkettő hozzájárult az érzelmi diszreguláció csökkentéséhez. A szülői támogató IER-stratégiák moderálták a gyermek krónikus érzelmi diszregulációja és az interakció alatti érzelmi diszregulációja közötti kapcsolatot.
Következtetések
Az eredmények szemléltetik a megoldás- és az érzelemközpontú stratégiák egymást kiegészítő hozzájárulását az ADHD-s gyermekek érzelemszabályozásához. Kiemelik továbbá mindkét szülő hozzájárulását a folyamathoz. Végül azt mutatják, hogy még a krónikusan emelkedett érzelmi diszregulációval élő gyermekek is nyugodtabban tudnak reagálni a stresszes és felkavaró interakciókra, ha támogató szülői IER-t kapnak.