Célkitűzés
A kedvezőtlen életesemények kedvezőtlen kimenetelekkel — például depresszióval és szívbetegséggel — járhatnak együtt, ugyanakkor adaptív erősségeket is hozhatnak. Az ADHD-val és/vagy autizmussal élő személyek több mint kétszer nagyobb valószínűséggel élnek át kedvezőtlen eseményeket, ám e kapcsolat részleteiről keveset tudunk. A hiány pótlására azt vizsgáltuk: milyen konkrét típusú kedvezőtlen élmények fordulnak elő, miért tartósulnak, és milyen hatást gyakorolnak ADHD-ban és autizmusban.
Módszer
ADHD-val és/vagy autizmussal diagnosztizált vagy önazonosított, 18 év feletti, az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban élő felnőtteket toboroztunk online. A résztvevők nyitott kérdéssel kérdőívet töltöttek ki kedvezőtlen életeseményeikről, az ADHD és/vagy autizmus ezekben betöltött szerepéről, és az eseményekből származó erősségekről. Az adatokat reflexív tematikus elemzéssel dolgoztuk fel.
Eredmények
123 ADHD-s és/vagy autizmussal élő felnőtt jelezte, hogy a kedvezőtlen életeseményeket kognitív (pl. szervezetlenség), szociális (pl. kommunikációs nehézségek), érzelmi (pl. érzelemszabályozási zavar) és szenzoros (pl. zajterhelés) tényezők alakítják. A kedvezőtlen életesemények két fő típusra oszthatók: kirekesztés (pl. elhanyagolás) és bántalmazás (pl. bántás). Ezekből egészségbeli (pl. mentális és testi állapotromlás), valamint erősségi (pl. empátia, ellenállóképesség) kimenetelek származtak.
Következtetések
A kognitív, szociális, érzelmi és szenzoros területek nehézségeit körültekintően kell figyelembe venni a neurodivergens populációknál a kedvezőtlen életesemények kockázatának csökkentése érdekében. Az eredmények különféle helyzetekben — iskolában, otthon, munkahelyen — szolgálhatnak támpontként azon támogatások kialakításához, amelyek mérséklik a kedvezőtlen életesemények kockázatát és hatását az ADHD-val és autizmussal élőknél.