Célkitűzés
Az ADHD-t az évek során többféle fogalmi keretben írták le, ám a diagnosztikai kritériumok körüli viták máig sem ültek el — különösen az impulzivitás mint tünettagolt csoport meghatározásánál. A cél a DSM-5-öt megelőző, impulzivitást tartalmazó fogalmi modellek elemzése és definícióik összevetése.
Módszer
A DSM-5 előtti modelleket történeti-leíró megközelítéssel vizsgáltuk, majd fogalmi elemzéssel kiemeltük az egyes modellek erősségeit és korlátait. Több modell ad keretet az impulzivitás megnyilvánulásainak megértéséhez: a gátló akarat (Still, 1902), a kielégülés késleltetésének nehézsége (Lauffer, 1957), az érzelemszabályozási zavar (Wender, 1960) és a motivációs megközelítés (Glow & Glow, 1979).
Eredmények
E modellek alapján az impulzivitás területének jobb jellemzése elmélyíti az ADHD pszichopatológiai megértését, megmagyarázza a felnőttkori komorbiditások kialakulását, és olyan megjelenéseket — például az érzelemszabályozási zavart — is bevon, amelyek a jelenlegi diagnosztikus kritériumokban nem szerepelnek, ám a bizonyítékok alapján indokoltak lennének.
Következtetések
A fogalmi bizonyítékok alátámasztják, hogy az impulzivitás tünettagolt csoportjába érzelmi összetevőt is be kell vonni. Az érzelmi impulzivitás fogalmának további finomítása szükséges a pontosabb diagnózishoz.