Célkitűzés
A vizsgálat az érzelemszabályozási zavar (ED) gyakoriságát és komorbid kapcsolódásait elemzi felnőtt ADHD-ban (~3%-os világméretű előfordulás). Az ED — amely a felnőtt ADHD-betegek 34–70%-át érinti — gyenge gátlási kontrollal, intenzív érzelmekkel és önszabályozási zavarokkal jár. Jelentősége ellenére az ED-t rutinszerűen ritkán értékelik az ADHD-diagnosztikában. A vizsgálat az ED prevalenciáját és a komorbiditásokkal való kapcsolatát elemzi ADHD-altípusokban.
Módszer
A minta (N = 749; 44,6% nő; átlagéletkor 33,7 év) egy szakellátási központban 2013 és 2023 között értékelt ADHD-betegekből állt. Szervi, pszichotikus/bipoláris, súlyos depressziós, sajátos személyiség- vagy fejlődési zavarral élőket kizártunk. A Wender–Reimherr Interjú (WRI) látens osztályelemzésével (LCA) azonosítottuk az alcsoportokat; az osztályok számát illeszkedési mutatókkal állapítottuk meg. Az alfenotípusokat a működéssel, tünetekkel, komorbiditásokkal és pszichológiai szorongatottsággal való kapcsolataik szerint elemeztük.
Eredmények
Az érzelemszabályozási zavar prevalenciája 60% volt. Hat alcsoportot azonosítottunk, amelyek elkülönítik az ED+ és ED− csoportokat. Az ED+ személyeknél több gyermekkori ADHD-tünet, több depressziós tünet, kevert megjelenési forma és magasabb komorbiditási arány — különösen szerhasználati zavar — mutatkozott. Súlyosabb tüneteket, nagyobb működési akadályokat és magasabb pszichológiai szorongatottságot tapasztaltunk. Életkor, nem és gyógyszeres kezelés terén nem volt különbség.
Következtetések
Az eredmények hangsúlyozzák, hogy az érzelemszabályozási zavart be kell vonni a felnőtt ADHD diagnosztikájába és kezelésébe. Az ED-tüneteket rendszeresen, érzelmi szindrómaként kell értékelni, mivel egy olyan ADHD-alfenotípust jelezhetnek, amely súlyosabb tünetekkel és nagyobb működési akadályokkal jár.