Célkitűzés
Nagyon kevés korábbi kutatás összpontosított az egyetemista nők tapasztalataira, különösen a legelső félévükben lévőkre. E hiány pótlására a projekt célja az volt, hogy leírja az első féléves, ADHD-s egyetemista nők mentális egészségét, erőforrás-használatát és működését az ADHD nélküli nőtársaikhoz képest, és megválaszolja a kérdést: jelen vannak-e az ADHD-s egyetemista nők kihívásai már a felsőoktatás legelején?
Módszer
Nyolc egyetemről toborzott első féléves alapszakos hallgatók (80 ADHD-val, 1184 anélkül) töltöttek ki önbeszámolós mérőeszközöket a vizsgaszorongásról, az erőforrás-használatról (pszichiátriai gyógyszer, terápia, alkalmazkodások használata) és a működésről (család, iskola, élet, énkép, társas, kockázat). Lineáris és logisztikus regresszióelemzés vizsgálta a csoportkülönbségeket a vizsgaszorongásban, az erőforrás-használatban és a működésben.
Eredmények
Az ADHD pozitívan társult a vizsgaszorongással (β = 0,14; t(1230) = 4,9; p < 0,001; R² = 0,02). Az ADHD szignifikánsan társult a gyógyszerhasználattal [χ² = 142,55; p < 0,001; Nagelkerke R² = 0,28], a terápiával (χ² = 16,87; p < 0,001; N R² = 0,03) és az alkalmazkodásokkal (χ² = 71,76; p < 0,001; N R² = 0,15), valamint gyengébb iskolai (χ² = 13,99; p < 0,001; N R² = 0,02), élet- (χ² = 20,49; p < 0,001; N R² = 0,03) és énkép- (χ² = 20,37; p < 0,001; N R² = 0,02) működéssel, kis–közepes hatásméretekkel.
Következtetések
Az első féléves egyetemista nőknél az ADHD megnövekedett vizsgaszorongással és az erőforrások (pl. terápia) használatának nagyobb valószínűségével társult. A nagyobb erőforrás-használat ellenére az első féléves ADHD-s egyetemista nők gyengébb működésről számolnak be a legelső félévükben, így úgy tűnik, hogy már az önbeszámolós, gyengébb kimenetelek kockázatával lépnek be az egyetemre.