Célkitűzés
Az etnikai-rasszi identitás (ERI) az egyén saját etnikai-rasszi csoportjához fűződő attitűdjét tükrözi. Az ERI hozzájárulhat a mentális egészséghez — például a depresszióhoz —, ám kevéssé ismert, hogy az ERI különböző dimenziói hogyan járulnak hozzá a depresszióhoz ADHD-tünetek kontextusában. Vizsgálatunk azt elemezte, hogy az ERI bizonyos vetületei védő tényezőként szerepelnek-e az ADHD és a depressziós tünetek kapcsolatában egyetemi hallgatóknál.
Módszer
Az adatokat keresztmetszeti vizsgálatban gyűjtöttük nyolc különböző egyesült államokbeli egyetem hallgatóitól. Az elemzésekbe etnikai-rasszi kisebbségi (ERM) hallgatókat vontunk be (n = 2 084; 88% nő; átlagéletkor 19,5 év; SD = 2,88). Az ADHD-tünetek és három ERI-dimenzió kölcsönhatását a depressziós tünetekre kevert hatású, nulla-felfújt negatív binomiális regresszióval vizsgáltuk.
Eredmények
A feltételes modell szignifikáns moderáló hatást mutatott az „affirmáció" (vagyis az egyén etnikai-rasszi csoporttagsághoz fűződő pozitív érzelme) tekintetében az ADHD és a depressziós tünetek kapcsolatában (b = –0,014; p < 0,001). A „felfedezés" (az etnikai identitás megismerésének mértéke) és a „feloldás" (az identitás jelentésének elrendezése) dimenziók nem moderálták az összefüggést.
Következtetések
Az eredmények arra utalnak, hogy az ERI — különösen az affirmáció — védő tényezőként szerepel az amerikai etnikai-rasszi kisebbségi egyetemi hallgatóknál az ADHD és a depresszió kapcsolatában. Ez támogatja, hogy az ERI (például az etnikai-rasszi hovatartozás pozitív értékelésének erősítése) figyelembevétele hasznos lehet az ADHD-beavatkozásokban egyetemistáknál. A jövőbeni kutatásnak fel kell tárnia, miként alakítja az ERI az egyetemista hallgatók ADHD-tapasztalatát.