Célkitűzés
Az összes okból bekövetkező és az okspecifikus halálozás vizsgálata fiatal ADHD-s népességben Ausztráliában. Az ADHD-diagnózis (eset vs. kontroll) és a stimuláns kezelés (kezelt vs. nem kezelt időszak) hatásának becslése a halálozási kockázatra.
Módszer
Populációs alapú kohorszvizsgálatba 85 378 ADHD-s, stimulánskezelésben részesülő egyént és 341 512 — életkor és nem szerint párosított — kontrollt vontunk be. A résztvevők 1990 és 2009 között születtek és 2020-ig követtük őket Új-Dél-Wales területén, Ausztráliában. A halálozási arányokat és a Cox-regressziós modellekből származó kockázati arányokat (HR, 95% CI) a betegek neme és az első kezelés életkora szerint számoltuk; figyelembe vettük a mentális komorbiditás módosító hatását.
Eredmények
Összesen 445 eset és 948 kontroll halt meg (MRR 1,88; 95% CI 1,67–2,13 férfiaknál; MRR 1,85; 95% CI 1,37–2,50 nőknél). A mentális komorbiditás kontrollálása után az ADHD növelte a férfiaknál a közlekedési balesetek és a véletlen mérgezések, a nőknél pedig a szándékos önsértés kockázatát. A stimulánskezelés a férfiaknál csökkentette a kockázatot (HR 0,24; 95% CI 0,11–0,52); a nőknél nem találtunk csökkenést (HR 1,01; 95% CI 0,43–2,39).
Következtetések
Az ADHD-val élő ausztrál fiatalok halálozási kockázata magasabb az ADHD nélküli kortársaikéhoz képest, főként megelőzhető, külső okok miatt. Az ADHD hatását a mentális komorbiditás módosította, de — a komorbiditás kontrollálása után is — bizonyos külső okok miatti halálozást az ADHD önállóan növelt. A stimuláns gyógyszer a férfiaknál csökkentette a kockázatot, a nőknél nem.