Célkitűzés
Szisztematikus áttekintéssel és metaanalízissel megérteni az ADHD-s gyermekek, fiatalok és felnőttek érzelmi diszregulációjára irányuló gyógyszeres és nem gyógyszeres beavatkozások hatását.
Módszer
Egy előregisztrált protokoll (CRD42023397256) alapján szisztematikus irodalomkutatást végeztünk (2024. november 28.), hogy azonosítsuk azokat a párhuzamos/keresztezett (crossover) randomizált kontrollált vizsgálatokat (RCT), amelyekbe 6 éves vagy idősebb, DSM (III–5. kiadás) vagy BNO (9 vagy 10) szerinti ADHD-diagnózissal rendelkező személyek kerültek, és amelyek bármely beavatkozás érzelmi diszregulációra gyakorolt hatásáról számoltak be (validált skálával mérve). A többszintű metaanalíziseket R-ben végeztük.
Eredmények
A metaanalízisekbe bevont 32 RCT (összesen 5007 résztvevő; 38,5% felnőtt; 54,7% beavatkozásra randomizálva) alapján a stimulánsok (11 RCT), a nem stimulánsok (9 RCT) és a nem gyógyszeres aktív beavatkozások (6 RCT: mindfulness, jóga, dialektikus viselkedésterápia és interperszonális készségtréning) hatékonyabbak voltak a placebónál/kontrollnál az érzelmi diszreguláció csökkentésében ADHD-ban, kis–közepes hatásokkal.
Következtetések
A jelenleg elérhető beavatkozások csak kis–közepes hatással vannak az érzelmi diszregulációra az ADHD-s személyeknél. Annak megértése, hogy az ADHD-ban az érzelemszabályozás mely konkrét mechanizmusait befolyásolják kedvezően a gyógyszeres és nem gyógyszeres beavatkozások, fontos lenne az ADHD-t és az együtt járó tüneteket egyaránt célzó, személyre szabott és multimodális beavatkozások kidolgozásához.