Célkitűzés
Az ADHD pontos felmérése elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintettek megfelelő diagnózist kapjanak, és hozzáférjenek a szükséges erőforrásokhoz. Izraelben a diagnózis bizonyítékalapú felmérésekre épül az Egészségügyi Minisztérium iránymutatásai alapján, a DSM-5 kritériumait felhasználva. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a szakemberek mennyire követik a felnőtt ADHD-diagnosztikára vonatkozó iránymutatásokat, és milyen tényezők befolyásolják őket a folyamatban.
Módszer
Három független értékelő dolgozta fel azokat a jelentéseket, amelyeket olyan személyek nyújtottak be, akiknél a diagnózist 16 éves vagy idősebb korban először állították fel — egy magas tétű teszt vizsgakönnyítési kérvényének részeként. Tizenhét változót vizsgáltunk, amelyek az iránymutatások által részletezett szempontokat fedik le. A folyamatot érintő klinikusi tényezőkről külön felmérést is végeztünk.
Eredmények
A jelentések csak elenyésző hányada felelt meg teljeskörűen az iránymutatásoknak. Az átfogó kórelőzmény (72%-ban) és az információforrás (67%-ban) hiányzott a legtöbb jelentésből; 57% nem jelölte meg, milyen kérdőíveket használtak. A jelentések többségében (76%) nem szerepelt a tünetek megszámolása, bár 63%-ban leírták az aktuális tüneti megnyilvánulásokat. A klinikusok megítélését érintő felmérés még folyik.
Következtetések
Az iránymutatások követése elvitathatatlanul fontos, ám a kezdeti diagnosztikus jelentések többsége kulcsfontosságú részleteket hiányol. Ez nem feltétlenül a klinikusok nem megfelelő munkáját jelenti — inkább a jelentéstétel hiányosságait tükrözheti. Annak részletesebb megértése, milyen tényezők és kihívások befolyásolják a klinikusokat a diagnosztikai folyamatban, kulcsfontosságú az ADHD-val élők hatékony támogatásához.