Célkitűzés
A vizsgálat gépi tanulással tárja fel a digitális elköteleződési mintázatok és a szorongásos tünetek közötti kapcsolatot ADHD-s serdülőknél. Emellett értékeli más tényezők hatását is, beleértve a nem digitális tevékenységeket, a komorbiditásokat, valamint a családi és interperszonális kontextusokat.
Módszer
E keresztmetszeti vizsgálatba 97, 11–18 éves ADHD-s serdülő és szüleik vettek részt. A résztvevők validált kérdőíveket töltöttek ki a napi tevékenységekről, az ADHD- és szorongásos tünetekről, valamint más releváns kontextuális tényezőkről. Véletlen erdő (random forest) regressziót — egy gépi tanulási módszert — alkalmaztak a serdülők digitális viselkedésének különböző aspektusait előrejelző legjelentősebb változók rangsorolására.
Eredmények
A korábbi kutatásokkal összhangban a vizsgálat megerősíti, hogy különböző tényezők befolyásolják a különböző digitális tevékenységeket. A közösségi média volt az elsődleges digitális tevékenység, különösen a lányoknál. Jelentős nemi különbségek mutatkoztak: a családi dinamika nagyobb hatással volt a lányokra. Bizonyos szorongásvonások — például a testi tünetek és a károsodáskerülés — minden nemnél szignifikánsan előrejelezték a közösségi médiával töltött időt.
Következtetések
Összetett kölcsönhatás áll fenn a képernyőidő, az ADHD és a szorongásos tünetek között a serdülőknél. A közösségi média használata magasabb volt a lányoknál, ami a családi dinamikához, a szorongással való megküzdéshez és az agresszióhoz kötődhet. Figyelemre méltó, hogy a szeparációs szorongás és a cyberbullying eltérően hatott a fiúk és a lányok közösségimédia-használatára. Egyes digitális tevékenységek — mint a videojátékozás — kevésbé voltak megjósolhatók, és intrinzik motivációk hajthatják őket.