Célkitűzés
Bár az ADHD nemtől és életkortól függetlenül növeli a nem szuicidális önsértés (NSSI) és a szuicidalitás kockázatát, a kutatások eddig elsősorban serdülőkre és fiatal felnőttekre összpontosítottak. Ezért szakirodalmi szakértői vélemények alapján, a PRISMA-irányelveket követve, szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztünk az NSSI és az ADHD-tünetek közötti kapcsolatról felnőttkorban.
Módszer
A PUBMED, az EMBASE és az EBSCOhost adatbázisokban szakértői vélemények alapján kerestük a 2000 és 2024 között angolul megjelent vizsgálatokat, amelyek az NSSI és az ADHD, vagy az NSSI és az impulzivitás felnőttkori összefüggéseit mérik. 2 871 absztraktot és 82 teljes szövegű cikket szűrtünk, ennek eredményeként 32 teljes szövegű cikket vontunk be. Ezek közül 5 olyan tanulmányt elemeztünk, amely kifejezetten az ADHD–NSSI kapcsolatra vonatkozó adatokat közölt. Összesített esélyhányadosokat (OR) számítottunk 95% CI-vel.
Eredmények
A 3 679 referenciából 5 vizsgálatot választottunk ki a metaanalízishez. Véletlen-hatású (restricted maximum likelihood) modellel összesített log-OR-okat számítva szignifikáns összefüggést találtunk az ADHD és az NSSI között (összesített OR = 2,176; 95% CI 1,692–2,799; p < 0,0001). Ez erős hatásnagyságot jelez az ADHD–NSSI kapcsolatban.
Következtetések
Az ADHD és a nem szuicidális önsértés között erős összefüggés áll fenn változatos populációkban. Az eredmények rámutatnak: fontos szűrni a kockázatos viselkedéseket — például az NSSI-t és a szuicidalitást — felnőtt ADHD-s betegeknél; továbbá önsértéssel jelentkező betegeknél figyelembe kell venni a fel nem ismert ADHD lehetőségét. A klinikai és kutatási következményeket az előadás során részletesen tárgyaljuk.