Célkitűzés
A vizsgálatok szerint a felnőtt ADHD-s betegek 34–70%-a érzelemszabályozási zavart (ED) is tapasztal. Az ED súlyosbítja az ADHD-t és növeli a komorbiditásokat, ám a klinikai ADHD-diagnosztikában ritkán veszik figyelembe. A vizsgálat célja az EEG-vel mért központi idegrendszeri arousal-szabályozás különbségeinek feltárása érzelemszabályozási zavarral és anélkül élő felnőtt ADHD-alcsoportok között.
Módszer
A vizsgálatba 103 felnőtt ADHD-s beteget vontunk be, akiket szakambulancián vizsgáltak. A Wender–Reimherr Interjún (WRI) végzett látens osztályelemzéssel (LCA) a résztvevőket ADHD és ADHD+ED alcsoportokra bontottuk. A központi idegrendszeri arousal-szabályozást a VIGALL 2.1 algoritmussal mértük. Leíró statisztikákkal és nem-parametrikus elemzésekkel vizsgáltuk a tünetsúlyosság, az agyi arousal és annak szabályozása közötti összefüggéseket.
Eredmények
A vizsgálat jelentős arányban azonosított ED-vel élő betegeket. Az ED-vel élők minden ADHD-tünettartományban magasabb T-pontszámokat mutattak; statisztikailag szignifikáns különbség volt a figyelmetlenségben, az érzelmi labilitásban és az összesített tünetsúlyosságban. Az arousal-görbék hasonlóak voltak a csoportok között, de a különbségek nem voltak szignifikánsak.
Következtetések
Az eredmények szerint az ED és a központi idegrendszeri arousal-szabályozás valószínűleg egymástól független jelenségek, és további alternatív mérőeszközök szükségesek az ED hatékony értékeléséhez. Ettől függetlenül az ED beépítése az ADHD klinikai értékelésébe továbbra is alapvető fontosságú a betegek átfogó kezeléséhez.