Célkitűzés
Az óvodások nyári kezelési programja (STP-PreK; Graziano és mtsai, 2014) javítja az ADHD-s gyermekek tanulmányi teljesítményét (Graziano & Hart, 2016), ám az időbeli megtartást és a végrehajtó funkciók (EF) szerepét még nem vizsgálták. A jelen vizsgálat azt elemzi: a) az ADHD-s és a tipikusan fejlődő (TD) gyermekek közötti tanulmányi szakadékot, b) hogy az STP-PreK sikeresen szűkíti-e ezt a szakadékot, és c) hogy a végrehajtó funkciók javíthatják-e a kezelési válasz előrejelzését.
Módszer
N = 286; átlagéletkor 5,47; SD = 0,79; 70% fiú. Az ADHD-csoport (n = 134) vett részt az STP-ben. A végrehajtó funkciók teljesítményalapú (Head-Toes-Knees-Shoulders [HTKS]) és szülői beszámolós (BRIEF) mutatóit a kiinduláskor gyűjtöttük. Sztenderdizált tanulmányi teszteket (WJ-IV) végeztünk a kiinduláskor, a kezelés után (6 hónap) és az 1 éves utánkövetésen (FU). Növekedési görbemodellekkel vizsgáltuk az olvasás és a matematika fejlődését.
Eredmények
A fejlődést a BRIEF és a diagnosztikai státusz moderálta, a HTKS azonban nem. Mindkét csoport javult tanulmányilag a kezelés előtti–utáni (TD d = 0,44; ADHD d = 0,24–0,80) és a kezelés előtti–utánkövetéses (TD d = 1,05–1,07; ADHD d = 0,59–1,94) összevetésben. Az ADHD–TD szakadék a kezelés után és az utánkövetésen csökkent a kiinduláshoz képest. A jó végrehajtó funkciókkal rendelkező ADHD-s gyermekeknél erősebb volt a kezelési válasz a kezelés után (d = 0,21–0,34), és jobban megőrizték a javulást az utánkövetésen (d = 0,35–0,83), mint a gyenge végrehajtó funkciókkal rendelkező ADHD-s gyermekeknél.
Következtetések
Az eredmények kiemelik, hogyan segíthet az STP-PreK az ADHD-val élő és anélküli gyermekek közötti tanulmányi szakadék szűkítésében. Arra is rámutatnak, hogy a végrehajtó funkciók hasznossága az STP-PreK tanulmányi kezelési válaszának előrejelzésében felmérési modalitásonként (azaz beszámolós vs. teljesítményalapú mérések) eltér.