Célkitűzés
Olyan randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT) metaanalízisének elvégzése, amelyek valószínűleg vakított (azaz a kezelési besorolásról valószínűleg vagy biztosan nem tudó értékelők által értékelt) vagy neuropszichológiai kimeneteket alkalmaztak, hogy teszteljék a neurofeedback (NF) hatékonyságát az ADHD kezelésében — az alaptünetek csökkentése és a neuropszichológiai kimenetek javulása szempontjából.
Módszer
A PubMed (MEDLINE), az OVID (PsycInfo, Medline, Embase + Embase Classic) és a Web of Science adatbázisokat (valamint a hivatkozásokat) 2023. 07. 25-ig kutattuk át, nyelvi korlátozás nélkül. Bevontunk minden párhuzamos karú RCT-t, amely NF-et vizsgált bármely életkorú, klinikai ADHD- / hiperkinetikus szindróma diagnózissal rendelkező résztvevőnél. A standardizált átlagkülönbségeket (SMD) Hedges-féle g-korrekcióval, véletlen hatású metaanalízisekben összesítettük minden alkalmas kimenetre.
Eredmények
38 RCT-t vontunk be (N = 2472, 5–40 év). A valószínűleg vakított beszámolók szerint az ADHD összesített tünetei nem javultak szignifikánsan az NF-fel (SMD = 0,04; 95% CI [−0,10; 0,18]). Kis, szignifikáns javulás mutatkozott a standard protokollú RCT-k elemzésekor (SMD = 0,21; 95% CI [0,02; 0,40]). Az eredmények hasonlóak voltak a felnőttek kizárásakor vagy a kérgi tanulás/önszabályozás használatakor is. A feldolgozási sebességben kis javulás mutatkozott (SMD = 0,35; 95% CI [0,01; 0,69]).
Következtetések
Összességében az NF nem tűnt érdemi haszonnal járónak az ADHD-s személyek számára — sem klinikailag, sem neuropszichológiailag, csoportszinten. A jövőbeli vizsgálatok, amelyek azonosítani kívánják az NF-ből esetleg profitáló ADHD-s személyeket, a standard NF-protokollok használatára, a feldolgozási sebesség mérésére és a precíziós orvoslás eredményeinek — köztük a neuroképalkotó technológiának — a kiaknázására összpontosíthatnának.