Célkitűzés
Észak-Dániában minden terhes nő számára bevezettek egy sérülékenységi szűrést a sérülékeny esetek korai felismerésére. Ezek közé tartoznak az ADHD-val diagnosztizált terhes nők, akik a kutatások szerint többlet-terhesgondozást igényelnek. A kritikai pszichológia teoretikusai szerint e sztenderdizált szűrések figyelmen kívül hagyhatják az egyén kontextusát, és a marginalizáció kockázatának tehetik ki őket.
Módszer
A vizsgálat azt elemzi, hogyan élik meg az ADHD-val diagnosztizált nők a sérülékenységi szűrést, és milyen hatással van az önmegértésükre és ágenciájukra. A kvalitatív elrendezést, amelyet egy irodalmi vizsgálat és a kritikai pszichológia megközelítése keretez, két interjú alapozza meg, amelyeket a terhesség 20. hetén végzett sérülékenységi szűrés után 1 héttel és 6 hónappal készítettek (2024). Az empirikus adatokat kritikai pszichológiai analitikus fogalmakkal tematizálták és elemezték.
Eredmények
Az adatközlők megerősítve érezték magukat a szülésznőjük által, ugyanakkor megítéltnek és kategorizáltnak is. A marginalizáció elleni ellenállásként az adatközlők elhallgatják saját sérülékenységüket, és külső erőforrásokat — például az iskolázottsági szintet — emelik ki. Ezek a korlátok, a marginalizációval szembeni ellenállással együtt, kockázatot jelenthetnek, amely aláássa a sérülékenységi szűrés érvényességét, megakadályozva, hogy az egyének megkapják a többlettámogatást.
Következtetések
Ez a pilotvizsgálat kiemeli a személyközpontú megközelítések szükségességét a sérülékenység felismerésében, és arra utal, hogy az egészségügyi személyzet fokozott ADHD-képzése csökkenthetné a marginalizációt, és előmozdíthatná a támogató ellátást.