Célkitűzés
Az ADHD és a depresszió gyakran társulnak: az affektív zavarok tüneti képe és pszichopatológiája átfedheti az ADHD-tüneteket. A depresszió tünetei elfedhetik az ADHD alapvető tüneteit, megnehezítve a felismerést és a diagnózist. A vizsgálat célja az ADHD gyakoriságának feltárása affektív zavarok kezelésére szakosodott osztály fekvőbetegei között.
Módszer
Az újonnan felvett betegek kitöltötték az Adult ADHD Self-Report Scale (ASRS) kérdőívet. A küszöböt meghaladó betegek az depressziós tüneti súlyosság csökkenése után átfogó ADHD-kivizsgáláson estek át. Diagnosztikai és klinikai adatokat gyűjtöttünk. A statisztikai elemzéshez Pearson-féle khí-négyzet-tesztet, Mann–Whitney U-tesztet (csoportok összevetésére) és ismételt méréses ANOVA-t (depressziós tüneti változások értékelésére) alkalmaztunk.
Eredmények
A 142 résztvevő közül 55-en pozitív szűrőeredményt értek el; 10,56% kapott megerősített ADHD-diagnózist. Hatvanhat eredetileg negatívan szűrt betegnél klinikai ADHD-tünetek mutatkoztak; a további vizsgálatban 5 ADHD-eset igazolódott, így az összes ADHD-előfordulás 14,08%-ra emelkedett. Szignifikáns különbséget találtunk a depressziós tüneti megjelenés idejében: a betegek 47,1%-ánál a depresszió hét napon belül jelentkezett (p < 0,001).
Következtetések
Depresszió mellett kifejezetten fontos a társuló ADHD figyelembevétele. A szűrőeszközök hasznosak az ADHD felismeréséhez depressziós betegeknél. Eredményeink szerint a gyorsan kibontakozó depresszió rejtett ADHD-ra utalhat. A komorbid ADHD felismerésének jelentős klinikai következményei vannak — befolyásolja a diagnózist és a kezelést is, és lényegesen javíthatja a betegek életkilátásait.