Célkitűzés
Az ADHD kialakulása ismert módon genetikai és környezeti tényezőkkel függ össze — például terhességi és perinatális (AP) tényezők, valamint szociodemográfiai (SD) tényezők —, amelyek jelzésértékűek lehetnek az ADHD szempontjából. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy az SD- és AP-tényezők milyen mértékben hasznosíthatók a kora gyermekkori ADHD-kockázat azonosításában — figyelembe véve a betegségre való genetikai hajlamot is.
Módszer
A Norvég Anya–Apa–Gyermek Kohorszból (N = 73 312) származó adatokat 16 hierarchikus logisztikus regressziós modellben vizsgáltuk; a kimeneti változó a 8 éves kori ADHD-szűrés (pozitív/negatív) eredménye volt, magyarázó változóként pedig az SD/AP tényezők különböző kombinációi, az ADHD-poligenikus pontszáma (PGS_ADHD) és az 1,5, 3 és 5 éves korban mért ADHD-pontszámok szolgáltak. A modelleket likelihood-ratio teszttel és ROC-görbe alatti területtel hasonlítottuk össze.
Eredmények
Az SD/AP-tényezők minden életkorban szignifikáns, önálló információt adtak az ADHD-pozitív szűréshez. Ez a hozzájárulás a gyermek növekedésével gyengült: az AP-tényezők hozzájárulása 3–5 éves korra már nem volt szignifikáns. A magatartási ADHD-pontszámok viszont minden életkorban szignifikánsak és következetesek voltak. Ezek az eredmények a PGS_ADHD modellbe vonása után is megmaradtak.
Következtetések
Az eredmények szerint a kora gyermekkori magatartás és a szociodemográfiai környezet figyelembevétele segíthet az ADHD-kockázatos gyermekek korai azonosításában — függetlenül a betegségre való genetikai hajlamtól.