Célkitűzés
Az érzelemszabályozási zavar az ADHD egyik alapjellegzetessége, amely az életpályán át jelentős működési akadályokat okoz. Ennek ellenére az érzelemszabályozási zavar idegrendszeri alapjai és az ADHD klinikai vonásaival való kapcsolata kevéssé feltárt.
Módszer
105 ADHD-s felnőtt és 70 kontroll kognitív újraértékelési (CR) feladatot végzett: semleges és negatív képeket vagy újraértékelni vagy passzívan szemlélni kellett. A teljes agyi aktivitást egyenként vizsgáltuk és vetettük össze, reprezentációs hasonlósági elemzéssel (RSA) határoztuk meg a csoportok közötti aktiváció hasonlóságát. A képalkotó jellemzők és a tünet-súlyosság, valamint az érzelemszabályozási zavar kapcsolatát elemeztük.
Eredmények
Az ADHD-csoport magasabb érzelmi intenzitást, de gyengébb érzelemszabályozási kapacitást mutatott a kognitív újraértékelés során. Csökkent aktiváció jelent meg az ADHD-csoportban a bal posterior cingulátumban, a inferior frontális tekervényben (IFG), a jobb dorzolaterális prefrontális kéregben és az inferior occipitális tekervényben — összefüggésben a tüneti súlyossággal és az érzelemszabályozási zavarral. Az RSA szerint az IFG-aktivációk kisebb csoportbeli hasonlósága nagyobb érzelemszabályozási zavarral kapcsolódott.
Következtetések
A felnőtt ADHD-s betegek kognitív újraértékelésen alapuló érzelemszabályozása sérülhet, a kognitív kontroll- és szenzomotoros területek aktivációs zavaraihoz kapcsolódóan. Ezek az idegrendszeri háttértényezők hozzájárulhatnak az ADHD érzelemszabályozási zavarához és klinikai súlyosságához.