Oliver Sacks, a neves neurológus egyszer így fogalmazott: „semmi sem aktiválja annyira az agyat, mint a zene." A kutatási eredmények ezt egyértelműen alátámasztják az ADHD szempontjából: az aktív zeneterápia (hangszerjáték, éneklés) és a passzív zeneterápia (zenehallgatás) egyaránt mérsékli az impulzivitást, az agressziót és a szorongást, miközben javítja a tanulmányi teljesítményt, a munkamemóriát, a hangulatszabályozást, az időészlelést és az elalvást. Amikor a zenét segédeszközként használjuk, érdemes tudatosan választani műfajt, tempót, hangerőt — és azt is, milyen tevékenységgel párosítjuk (házimunka, alvás, olvasás stb.). Az előadó hétköznapi, könnyen elérhető módszereket mutat be arra, hogyan vethető be a zene nemcsak a végrehajtó funkciók erősítésére, hanem a tudatos jelenlét, a földelés (grounding) és az érzelmi szabályozás eszközeként is.