ADHD vagy ADHD-szerű tünetek?

A figyelemzavar, az impulzivitás, a nyugtalanság vagy a végrehajtó funkciók nehézségei nem kizárólag ADHD esetén jelenhetnek meg. Hasonló tüneteket okozhatnak pszichiátriai állapotok, trauma, testi betegségek, anyagcsere-eltérések, tartós kimerültség vagy akár a környezet hatásai is. A tünetek megléte ezért önmagában nem árulja el, mi áll a hátterükben.

Hasonló tünetek, különböző okok

Szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar (PTSD), bipoláris zavar vagy egyes személyiségzavarok részben ADHD-ra emlékeztető tüneteket okozhatnak. Ugyanez igaz bizonyos testi állapotokra is: például a vashiány, a vérszegénység vagy egyes pajzsmirigybetegségek ronthatják a figyelmet és az általános működést.

A biológiai pszichiátriai megközelítés ezért az anyagcsere állapotát is figyelembe veszi. A vércukor- és inzulinháztartás, valamint egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya szintén befolyásolhatja az idegrendszer működését.Bizonyos esetekben az anyagcsere-eltérések vagy hiányállapotok rendezése az ADHD-hoz hasonló tünetek enyhülésével is együtt járhat.

Hasonló kérdést vet fel a modern környezet. A folyamatos digitális jelenlét, az okostelefon-használat, az állandó újdonságkeresés, az alváshiány vagy a tartós leterheltség ronthatja a figyelmet és az önszabályozást. Ez azonban nem feltétlenül azonos az ADHD-val, amely idegrendszeri fejlődési zavar.

Miért nő a diagnózisok száma?

Az ADHD-diagnózisok számának emelkedése több folyamat eredménye lehet. Ma nagyobb az ADHD ismertsége, és olyan felnőttek is eljutnak a diagnózisig, akiknek a nehézségeit gyermekkorukban még nem azonosították ADHD-ként. Ugyanakkor a hasonló tünetek eltérő eredete miatt a túldiagnosztizálás lehetősége is fennáll. Az alul- és túldiagnosztizálás tehát egyszerre lehet jelen.

A növekvő esetszámból ezért önmagában nem következik, hogy az ADHD tényleges előfordulása ugyanilyen mértékben emelkedik.

Ehhez kapcsolódik a neurodiverzitás kérdése is. Ez a szemlélet fontos szerepet játszik az idegrendszeri különbségek elfogadásában és a stigmatizáció csökkentésében. Az ADHD-val együtt járó sajátosságok bizonyos helyzetekben előnyt is jelenthetnek, miközben más területeken komoly működési nehézséget okozhatnak.

Az elfogadás és a kezelés ezért nem feltétlenül egymás ellentétei. A biológiai pszichiátriai megközelítés azt vizsgálja, milyen működésbeli eltérések állhatnak a nehézségek hátterében, és ezek közül melyek befolyásolhatók úgy, hogy az érintett életminősége javuljon.