Coaching és terápia – hasonlóságok, különbségek és kompetenciahatárok
This content is not available in your language yet.
A megoldásfókuszú coaching és a megoldásfókuszú rövid terápia közeli rokonsága könnyen félreértésekhez vezethet. Történeti gyökereik és számos alapelvük közös, és az alkalmazott kérdések között is jelentős átfedés lehet. Mégsem ugyanarról a tevékenységről van szó. A különbséget elsősorban a munka célja, szakmai kerete, valamint a szakember képzettsége és kompetenciája határozza meg.
A Solution-Focused Brief Therapy (SFBT), vagyis a megoldásfókuszú rövid terápia pszichoterápiás megközelítésként alakult ki. Ebből fejlődtek ki később a megoldásfókuszú szemlélet más alkalmazásai, köztük a coaching. Mindkettő foglalkozhat a kívánt jövővel, a már működő megoldásokkal, az erőforrásokkal, a kivételekkel és a változás kisebb jeleivel. Egy skálakérdés vagy a kívánt jövőt feltáró kérdés ezért terápiás és coachingbeszélgetésben egyaránt megjelenhet.
Mitől coaching a coaching?
Section titled "Mitől coaching a coaching?"A coaching jellemzően egy meghatározott cél, fejlődési irány vagy változás támogatására létrejövő együttműködés. A kliens például döntési helyzetben van, szeretne változtatni egy szokásán, hatékonyabban kezelni egy konfliktust, fejlődni valamely területen vagy továbblépni egy elakadásból.
A megoldásfókuszú coach nem kész válaszokat ad, hanem kérdéseivel segít pontosítani, mit szeretne a kliens másként, milyen erőforrásokra támaszkodhat, mi működik már jelenleg is, és mi lehet a következő megvalósítható lépés.
A coachingban természetesen személyes és érzelmileg nehéz kérdések is megjelenhetnek. A coach azonban nem diagnosztizál mentális zavarokat, és pusztán coachingképzettség alapján nem végez pszichoterápiás kezelést.
Mitől terápia a terápia?
Section titled "Mitől terápia a terápia?"A pszichoterápia pszichológiai elveken és módszereken alapuló szakmai beavatkozás, amely pszichés problémák és mentális zavarok kezelésére is irányulhat, és megfelelő szakmai képzettséget igényel.
A megoldásfókuszú rövid terápia attól, hogy elsősorban a kívánt változásra, az erőforrásokra és a jövőre összpontosít, még pszichoterápia. Ezért félrevezető az a gyakori leegyszerűsítés, amely szerint a terápia a múlttal, a coaching pedig a jövővel foglalkozik. A megoldásfókuszú rövid terápia éppen arra példa, hogy egy terápiás megközelítés is lehet kifejezetten jelen- és jövőorientált.
Hol húzódik a kompetenciahatár?
Section titled "Hol húzódik a kompetenciahatár?"A felelős coachnak fel kell ismernie, ha a kliens szükségletei meghaladják saját szakmai kompetenciáját. Más szakember bevonása lehet szükséges például akkor, ha tartós vagy súlyos pszichés tünetek jelentősen akadályozzák a mindennapi működést, mentális zavar vagy szerhasználati probléma gyanúja merül fel, jelentősen megváltozik a kliens valóságérzékelése, vagy önmaga, illetve mások biztonsága kerülhet veszélybe.
A coach feladata ilyenkor nem a diagnózis felállítása, hanem annak felismerése, hogy más típusú szakmai segítségre lehet szükség, és a kliens megfelelő szakemberhez - például pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez - irányítása.
A továbbirányítás nem minden esetben jelenti automatikusan a coaching végét: bizonyos helyzetekben a két folyamat eltérő célokkal egymás mellett is működhet. A legfontosabb szempont mindig az, hogy a kliens az állapotának és szükségleteinek megfelelő segítséget kapja.
A coaching és a terápia közötti határt tehát nem egy-egy alkalmazott kérdés vagy technika szabja meg. Ugyanaz a megoldásfókuszú szemlélet mindkét területen jelen lehet, miközben a folyamat célja, szakmai kerete és a szakember kompetenciája alapvetően különbözik.