Csoportkohézió
Ta treść nie jest jeszcze dostępna w Twoim języku.
Definíció
A csoportkohézió azt fejezi ki, hogy egy csoport tagjai mennyire kötődnek egymáshoz és a csoport egészéhez, mennyire érzik magukat elfogadottnak, bevontnak és felelősnek a közös működésért. Nem pusztán a „jó hangulatot” jelenti, hanem azt a kapcsolati és strukturális minőséget, amely lehetővé teszi az együttműködést, a konfliktusok kezelését és a közös célok elérését.
Részletes leírás
A csoportkohézió nem automatikusan alakul ki attól, hogy emberek egy térben vannak. Tudatosan formálódó folyamat, amelyet befolyásol:
- a csoporton belüli kapcsolatok minősége,
- a közös célok és normák érthetősége,
- a szerepek és felelősségek átláthatósága,
- a kommunikáció és visszajelzés módja,
- a vezető (pedagógus, facilitátor) jelenléte és stílusa.
Magas kohéziójú csoportban a tagok:
- nagyobb biztonságban érzik magukat,
- mernek megszólalni és kérdezni,
- hajlandóbbak együttműködni,
- könnyebben vállalnak felelősséget egymásért.
Alacsony kohézió esetén gyakori:
- a klikkesedés,
- a kirekesztés,
- a passzív részvétel,
- a konfliktusok elfojtása vagy eszkalációja,
- a „nem az én dolgom” típusú működés.
Fontos különbség, hogy a csoportkohézió önmagában nem feltétlenül pozitív. Erős kohézió negatív normák mentén is kialakulhat (pl. kirekesztő vagy bántalmazó csoportok), ezért a kohézió minősége legalább olyan fontos, mint az erőssége.
Főbb elemek és technikák
-
Közös célok és értelmezett feladatok – A csoport akkor válik összetartóvá, ha a tagok értik, miért vannak együtt, és mihez járul hozzá a részvételük.
-
Kapcsolati biztonság – A megszólalás, a hibázás és a különbözőség nem jár automatikus negatív következményekkel.
-
Befogadó normák és szabályok – A közösen kialakított, átlátható normák csökkentik az informális hatalmi játékokat és a kizárást.
-
Aktív részvétel és bevonás – A kohézió erősödik, ha minden tagnak van szerepe, láthatósága és hozzájárulási lehetősége.
-
Konstruktív konfliktuskezelés – A konfliktusok nem bomlasztják, hanem – megfelelő keretek között – erősítik a csoportot.
-
Pozitív visszajelzési kultúra – Az elismerés, a pontos visszajelzés és az erőfeszítés láthatóvá tétele erősíti az összetartozás élményét.
-
Tudatos csoportszervezés – A csoportösszetétel, az alcsoportok és a közös élmények alakítása csökkenti a klikkesedést és az elszigetelődést.
Kapcsolódó fogalmak
- Csoportdinamika
- Csoportszerepek
- Kirekesztés
- Közösségépítés
- Kooperatív tanulás
- Konfliktuskezelés
- Kortárs segítés
Gyakorlati jelentőség
A pedagógiai és nevelési gyakorlatban a csoportkohézió kulcsszerepet játszik:
- a tanulási bevonódásban,
- a bántalmazás és kirekesztés megelőzésében,
- a közösségi felelősség kialakulásában,
- a pszichés biztonság megteremtésében.
A csoportkohézió nem egyszeri beavatkozás eredménye, hanem folyamatos figyelmet és tudatos jelenlétet igénylő folyamat. A pedagógus szerepe nem a kohézió „kikényszerítése”, hanem annak olyan feltételekhez kötése, amelyek mellett az együttműködés és az összetartozás egészséges módon alakulhat.
Források / Ajánlott irodalom
- Mikami, A. Y. (2010). The importance of friendship for youth with attention-deficit/hyperactivity disorder. Clinical Child and Family Psychology Review, 13(2), 181–198. Forrás megnyitása
Szinopszis
Áttekintő tanulmány, amely a barátságot önálló jelenségként vizsgálja az ADHD-val élő gyermekeknél és serdülőknél — megkülönböztetve a kortárselutasítástól és a szociális készségektől. Összefoglalja, mit tudunk e fiatalok közeli barátságairól, és amellett érvel, hogy a stabil, jó minőségű barátságok tompíthatják a kortárselutasítás negatív következményeit. Zárásként a közeli barátságok fejlesztését célzó beavatkozásokat ajánl önálló kezelési stratégiaként. - Blachman, D. R., & Hinshaw, S. P. (2002). Patterns of friendship among girls with and without ADHD. Journal of Abnormal Child Psychology, 30(6), 625–640.
- Hoza, B. (2007). Peer functioning in children with ADHD. Ambulatory Pediatrics, 7(1, Suppl.), 101–106.
- Hoza, B., Mrug, S., Gerdes, A. C., Hinshaw, S. P., Bukowski, W. M., Gold, J. A., & Blachman, D. R. (2005). What aspects of peer relationships are impaired in children with attention-deficit/hyperactivity disorder? Journal of Consulting and Clinical Psychology, 73(3), 411–423.
- Normand, S., Schneider, B. H., Lee, M. D., Maisonneuve, M.-F., Chupetlovska-Anastasova, A., Kuehn, S. M., & Robaey, P. (2013). Continuities and changes in the friendships of children with and without ADHD: A longitudinal, observational study. Journal of Abnormal Child Psychology, 41(7), 1161–1175.