Az ADHD biológiai pszichiátriai megközelítése — ajánlott irodalom

Ta treść nie jest jeszcze dostępna w Twoim języku.

Az alábbi válogatás a fókusztéma anyagaihoz ad továbbolvasást. A tételek sorrendje nem rangsor: elöl a magyar nyelven elérhető források állnak, mögöttük a nemzetközi összefoglalók, az agy és a biológiai háttér kutatása, a biomarker-kérdés, a magzati fejlődés vizsgálata, végül a neurodiverzitás körüli szakmai vita.

Magyar nyelven elérhető források

Dr. Oczella Péter: „Még mindig nem tudjuk, konkrétan mi okozza a pszichiátriai betegségek nagy részét.” Qubit, 2024. augusztus 23. — A fókusztéma podcastvendégének saját, nyilvánosan elérhető előadása, a 8. Qubit Live eseményről. Ugyanaz a gondolatmenet, amelyre a fókusztéma épül: a pszichiátriai zavarok ma nagyjából ott tartanak, ahol az AIDS 1983-ban — a tünetegyüttest felismerjük, az okát nem ismerjük. Az előadás a metabolikus és mikrobiom-összefüggéseket állítja a középpontba. qubit.hu

Dr. Oczella Péter — European Network Adult ADHD, szerzői oldal. — A podcastvendég szakmai profilja abban a nemzetközi hálózatban, amely a felnőttkori ADHD európai szakmai fóruma. Saját bemutatkozásában maga írja le azt az utat, amely a fókusztéma gondolatmenetét is adja: a Szegedi Tudományegyetem után a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozott szakorvosként, kutatási területe a szkizofrénia spektrum, a bipoláris zavar és a neurodegeneratív kórképek voltak — majd a felnőttkori ADHD diagnosztikája felé fordult. Innen jutott el ahhoz, amit itt így nevez meg: „the brain-gut communications and gut microbiota (»gut connectome«), and the dietary, »metabolic« approach to mental disorders (mitochondrial and bioenergetic issues of neurons and networks).” Ez szó szerint az a metabolikus és energetikai megközelítés, amely a fókusztéma központi kérdése. Az oldal egyben a hálózat szakirodalmi ajánlóit is gyűjti — felnőtt ADHD és bipoláris zavar elkülönítése, neurokognitív felmérés, a DIVA-5 diagnosztikus interjú, ADHD és közlekedésbiztonság. Angol nyelvű. eunetworkadultadhd.com

Insight Medical — biológiai pszichiátria a gyakorlatban. — Nem szakirodalom, hanem működő rendelési modell, ezért került a listára: megmutatja, hogyan néz ki a fókusztéma szemlélete a mindennapi ellátásban. A kivizsgálás a bemutatkozásuk szerint nem áll meg a tüneteknél, hanem „a stresszterhelést, alvást, táplálkozást, hormonális” tényezőket is felméri, és laboratóriumi, neuropszichológiai, illetve funkcionális vizsgálatokat is bevonhat. Felnőtt ADHD- és autizmus-kivizsgálást végeznek, magyar és angol nyelven. Aki a fókusztéma elolvasása után azt kérdezi, hogy „és ez a gyakorlatban mit jelent”, annak ez a lap ad választ. insightmedical.hu

Egészségügyi szakmai irányelv a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról. EMMI, azonosító: 002048; 2020. EüK 19. szám. — A magyar klinikai gyakorlat hivatkozási alapja. Végigviszi a diagnosztikát a szűréstől a differenciáldiagnózisig, gyermek- és felnőttkorra egyaránt. A fejlesztő munkacsoportban gyermek- és ifjúságpszichiáterek, pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok dolgoztak (többek között Balázs Judit, Nagy Péter, Tárnok Zsanett, Bitter István). Nyíltan letölthető, 63 oldal. neak.gov.hu · hbcs.hu

Az irányelv érvényessége 2023. november 25-én lejárt, és a dokumentum a BNO-10 kritériumrendszerére épül. Szakmai tartalma továbbra is jó tájékozódási pont, de nem tekinthető hatályos szabályozásnak.

Pulay Attila József: Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban — diagnosztikus és terápiás kérdések. Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Felnőtt ADHD Ambulancia, 2018. — A felnőttkori ADHD magyar nyelvű bevezetője, épp arról a kérdésről, amellyel a podcast kezdődik: hogy az ADHD nem gyermekkori állapot, amit „kinőnek”. Nyíltan letölthető előadásanyag. semmelweis.hu (PDF)

Könyvek és szakirodalom — ADHD Magyarország. ADHD Magyarország Pálföldi Alapítvány, Cegléd. — Magyar nyelvű, folyamatosan bővülő olvasólista attól a szervezettől, amely Magyarországon az egyetlen, a nevében is az ADHD-t viselő alapítvány. Laikusoknak és szakembereknek szóló tételek vegyesen. adhd-magyarorszag.com

Nemzetközi összefoglalók

Faraone, Stephen V. et al. (2021): The World Federation of ADHD International Consensus Statement — 208 Evidence-based conclusions about the disorder. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 128, 789–818. — Ha csak egyetlen nemzetközi tételt olvas valaki, ez legyen az. Nyolcvan szerző állította össze kifejezetten azért, hogy az ADHD-t övező téves nézeteket bizonyítékokkal lehessen szembeállítani. Csak olyan megállapítást vettek fel, amely mögött 2000 fő fölötti vizsgálat vagy legalább öt tanulmány metaanalízise áll. A biológiai háttérről, az öröklődésről, a társuló zavarokról és a kockázatokról szóló fejezetei pontosan azt a kérdést járják körül, amelyet ez a fókusztéma is. Nyíltan letölthető. PMC8328933 · DOI: 10.1016/j.neubiorev.2021.01.022

Faraone, Stephen V. et al. (2015): Attention-deficit/hyperactivity disorder. Nature Reviews Disease Primers, 1, 15020. — A terület standard áttekintő tanulmánya: epidemiológia, genetika, idegrendszeri mechanizmusok, diagnosztika és kezelés egy helyen. Fizetős, de az összefoglaló és az ábrák szabadon olvashatók. nature.com

Cortese, Samuele et al. (2018): Comparative efficacy and tolerability of medications for ADHD in children, adolescents and adults — a systematic review and network meta-analysis. The Lancet Psychiatry, 5(9), 727–738. — A gyógyszeres kezelés bizonyítékainak összegzése 133 randomizált vizsgálat alapján. A fókusztéma szempontjából azért fontos, mert egy sokat emlegetett érvet mér: ha a metilfenidát hat, az önmagában is a biológiai háttér mellett szól. Nyíltan letölthető. PMC6109107

Az agy és a biológiai háttér kutatása

Hoogman, Martine et al. (2017): Subcortical brain volume differences in participants with attention deficit hyperactivity disorder in children and adults — a cross-sectional mega-analysis. The Lancet Psychiatry, 4(4), 310–319. — Ez az a vizsgálat, amelyre az agyi méretkülönbségekről szóló megállapítások támaszkodnak. Az ENIGMA-együttműködés 23 kutatóhelyről 1713 ADHD-val élő és 1529 kontrollszemély adatait vetette össze: a nucleus accumbens, az amygdala, a caudatum, a hippocampus és a putamen térfogata kisebbnek bizonyult. A különbségek a gyermekeknél voltak a legnagyobbak, felnőtteknél nem voltak kimutathatók, és a hatásméretek végig kicsik — vagyis a lelet csoportszinten értelmezhető, egyetlen ember diagnózisához nem elég. Nyíltan letölthető. ENIGMA (PDF) · PubMed

A biomarker-kérdés

Cortese, Samuele et al. (2023): Candidate diagnostic biomarkers for neurodevelopmental disorders in children and adolescents — a systematic review. World Psychiatry, 22(1), 129–149. — Az ADHD biológiai hátteréről szóló fejezet biomarker-szakaszának legfontosabb hivatkozása. Csaknem 800 vizsgálatot néztek át, és azt keresték, van-e olyan biomarker, amelyet két egymástól független kutatás is legalább 80%-os pontossággal és fajlagossággal igazol, ellentmondó eredmény nélkül. Ilyet nem találtak. Ez az a mondat, amely mögé a fókusztéma óvatos fogalmazása áll: az ADHD-nak van biológiai alapja, de klinikai használatra alkalmas biológiai teszt ma nincs. Nyíltan letölthető. PMC9840506 · DOI: 10.1002/wps.21037

A magzati fejlődés és az anyai immunrendszer

Estes, Myka L. – McAllister, A. Kimberley (2016): Maternal immune activation — implications for neuropsychiatric disorders. Science, 353(6301), 772–777. — Az anyai immunaktiváció (MIA) kutatásának alapvető összefoglalója: hogyan hathat a várandósság alatti gyulladásos állapot a fejlődő idegrendszerre. A fókusztéma biológiai fejezetének tudományos háttere — az anyai szervezet és a fejlődő idegrendszer kapcsolatáról szóló szakaszé. Nyíltan letölthető. PMC5650490

Han, Velda X. et al. (2021): Maternal immune activation and neuroinflammation in human neurodevelopmental disorders. Nature Reviews Neurology, 17, 564–579. — Az előző tétel emberi vizsgálatokra összpontosító, újabb párja. Azt tekinti át, mit tudunk ténylegesen emberi adatokból — állatkísérletek helyett — a várandósság alatti fertőzések, autoimmun folyamatok és gyulladásos állapotok szerepéről. nature.com

A neurodiverzitás körüli szakmai vita

Sonuga-Barke, Edmund – Thapar, Anita (2021): The neurodiversity concept — is it helpful for clinicians and scientists? The Lancet Psychiatry, 8(7), 559–561. — Pontosan az a kérdés, amelyet a fókusztéma ADHD vagy ADHD-szerű tünetek? fejezetének neurodiverzitás-szakasza is felvet, két vezető gyermekpszichiáter-kutató megfogalmazásában. Nem az elfogadás ellen érvelnek, hanem azt vizsgálják, mit nyer és mit veszít a klinikum és a kutatás, ha a fejlődési zavarokat különbségként írja le. PubMed · King’s College London