A megoldásfókuszú szemlélet a pedagógiai környezetben

A megoldásfókuszú szemlélet egyes elemei a pedagógiai munkában is jól használhatók anélkül, hogy a pedagógus coachingfolyamatot végezne. A szemlélet elsősorban abban hozhat változást, hogyan beszélünk egy nehézségről, mire irányítjuk a gyermek vagy fiatal figyelmét, és hogyan tesszük láthatóvá számára a saját előrelépését.

Egy problémás helyzetben természetes, hogy a pedagógus szeretné megérteni, mi történt és miért. A kizárólag a hibákra és azok okaira irányuló beszélgetés azonban könnyen megrekedhet a témánál, hogy a tanuló mit nem tud vagy nem csinál megfelelően. A megoldásfókuszú szemlélet segít kilépni ebből olyan kérdésekkel, amelyek a kívánt változás felé fordítják a figyelmet: Mit szeretnénk, mi történjen legközelebb másként? Miből vennénk észre, hogy javult a helyzet? Mi számítana egy kis előrelépésnek?

A hiányosságok mellett azt is észrevenni, ami működik

A pedagógiai helyzetekben különösen fontos lehet a kivételek felismerése. Ha egy tanuló rendszeresen nehezen kezd hozzá a feladataihoz, érdemes észrevenni azt az alkalmat is, amikor ez mégis sikerül neki. Mi történt akkor másként? Mi segített neki? Hogyan lehetne ebből valamivel többet létrehozni?

A visszajelzésnél is érdemes a konkrétumokra helyezni a hangsúlyt. Az általános dicséret - például a „ma ügyes voltál” - helyett többet jelenthet a gyermek számára, ha pontosan megfogalmazzuk, mit csinált jól: „Észrevettem, hogy amikor elakadtál, segítséget kértél, aztán önállóan tudtad folytatni a feladatot.” Az ilyen visszajelzés segít felismerni, hogy mi vezetett eredményre, és ezt egy hasonló helyzetben később is fel tudja használni.

Kérdések a következő lépéshez

A megoldásfókuszú kérdezés különösen hasznos lehet akkor, amikor a tanuló maga is részt vehet a cél meghatározásában. Ahelyett, hogy kizárólag azt mondjuk meg, mit kellene másként csinálnia, megkérdezhetjük:

„Mit szeretnél elérni a következő dolgozatnál?”

„Volt már olyan, hogy könnyebben ment a felkészülés egy dolgozatra? Mi segített akkor?”

„Mit tudnál legközelebb másképp csinálni, hogy könnyebben menjen a felkészülés?”

Az ilyen kérdések nem jelentik azt, hogy a pedagógus lemond a szabályokról, követelményekről vagy saját felelősségéről. A keretek meghatározása továbbra is pedagógiai feladat. A megoldásfókuszú szemlélet abban segíthet, hogy a tanuló ne csak azt értse meg, mi nem működik, hanem azt is, hogyan tud ő maga részt venni a változásban.

A pedagógusnak ehhez nem kell coachcsá válnia. A megoldásfókuszú szemlélet ebben a környezetben elsősorban egy kommunikációs lehetőség: a problémák mellett fókuszba helyezni az erőforrásokat, a működő kivételeket és az előrelépés apró jeleit - majd ezekből építkezni tovább.