Прескочи на садржај
Везе – база знања

Pszichoterápia

Теме:
Mentálhigiéné és kapcsolatok
Категорије:
Емоционалне и бихејвиоралне регулационе потешкоћеПсихолошки и терапијски приступи
Ознаке:
bizalomfejlődéskommunikációmegküzdésviselkedés

Овај садржај још није доступан на вашем језику.

Definíció

A pszichoterápia a mentális zavarok, érzelmi problémák és viselkedési nehézségek kezelésére szolgáló tudományos alapokon nyugvó pszichológiai módszer, amelyet képzett pszichoterapeuta végez. A pszichoterápia célja az önismeret elmélyítése, az érzelmi megterhelések enyhítése és az életminőség javítása.

Részletes leírás

A pszichoterápia nem azonos a segítő beszélgetéssel vagy pedagógiai támogatással – ezeket kiegészítheti, de a pszichoterápiát kizárólag speciális szakképzettséggel rendelkező pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta végezheti.

Főbb jellemzői:

  • rendszeres, célirányos alkalmak (általában heti 1x)
  • strukturált, biztonságos terápiás keret
  • bizalmi, titoktartáson alapuló kapcsolat
  • hosszabb távú folyamat, amely érzelmi, gondolkodásbeli és viselkedési változásokat segít elő

Pszichoterápiás irányzatok (példák):

  • Kognitív viselkedésterápia (CBT)
  • Személyközpontú terápia (Carl Rogers)
  • Pszichoanalitikus/pszichodinamikus terápia
  • Családterápia
  • Traumafókuszú pszichoterápiák
  • Játékterápia (gyermekkorban gyakori forma)

Főbb elemek és technikák

  1. Terápiás kapcsolat és bizalmi keret kialakítása – A pszichoterápia alapja a biztonságos, elfogadó, ítélkezésmentes kapcsolat, amelyben a kliens mer megnyílni.

  2. Célkitűzés és terápiás fókusz meghatározása – A folyamat elején közösen meghatározzák, milyen változást szeretnének elérni (pl. szorongáscsökkentés, trauma feldolgozása, önismeret növelése).

  3. Érzelmek és gondolati minták tudatosítása – A kliens megtanulja felismerni saját érzéseit, automatikus gondolatait, kapcsolati mintáit és azok összefüggéseit.

  4. Feldolgozási technikák alkalmazása – Irányzattól függően történhet: kognitív átkeretezés, mélylélektani feltárás, trauma-feldolgozó módszerek, szimbolikus munka, játék.

  5. Viselkedésváltoztatás és új készségek gyakorlása – A terápiában helyet kap az új minták kipróbálása, pl. érzelemszabályozás, problémamegoldás, határhúzás, önérvényesítés.

  6. Élettörténeti és kapcsolati minták áttekintése – Az egyén megérti, hogyan kapcsolódnak mai nehézségei a korábbi élményekhez, és hogyan alakultak ki visszatérő reakciói.

  7. Pszichoedukáció – A terapeuta segít megérteni az adott probléma (pl. trauma, szorongás, depresszió) működését, hogy a kliens tudatosabban kezelhesse saját állapotát.

  8. Integráció és zárás – A terápia végén összegzik az elért eredményeket, megerősítik az elsajátított készségeket, és megtervezik az önálló továbbhaladást.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakorlati jelentőség

Bántalmazást, elhanyagolást vagy más súlyos lelki megterhelést átélt gyermekek esetében a pszichoterápia:

  • feldolgozást tesz lehetővé strukturált, védett környezetben,
  • segíthet a trauma hatásainak csökkentésében,
  • támogatja a pszichés fejlődés újraindulását,
  • hosszú távon megelőzheti a szorongásos, depresszív vagy magatartászavarok kialakulását.

Fontos: pszichoterápiás beavatkozásra a pedagógus vagy szülő nem jogosult – de támogathatja a terápiába való eljutást és együttműködhet a szakemberekkel a gyermek mindennapi környezetének stabilizálásában.

Források / Ajánlott irodalom

  • Cuijpers, P., Karyotaki, E., Eckshtain, D., Ng, M. Y., Corteselli, K. A., Noma, H., Quero, S., & Weisz, J. R. (2020). Psychotherapy for depression across different age groups: A systematic review and meta-analysis. JAMA Psychiatry, 77(7), 694–702. https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2020.0164
    Szinopszis
    Metaelemzés, amely a depresszió pszichoterápiás kezelésének hatékonyságát hasonlítja össze a különböző életkori csoportokban, 366 randomizált vizsgálat (több mint 36 000 résztvevő) adatai alapján. A terápiák összhatása közepesen erős volt, de gyermekeknél jóval kisebb, mint felnőtteknél, és serdülőknél is valószínűleg gyengébb. A fiatal felnőtteknél mutatkozott a legnagyobb hatás, míg a középkorú, idős és nagyon idős felnőttek között nem volt érdemi különbség.
    Forrás megnyitása
  • James, A. C., Reardon, T., Soler, A., James, G., & Creswell, C. (2020). Cognitive behavioural therapy for anxiety disorders in children and adolescents. Cochrane Database of Systematic Reviews, 11(11), CD013162. https://doi.org/10.1002/14651858.CD013162.pub2
    Szinopszis
    Cochrane-metaelemzés a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságáról gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarokban, 87 vizsgálat és közel 6 000 résztvevő adatai alapján. A várólistához vagy kezelés nélküli állapothoz képest a CBT valószínűleg jelentősen növeli a tünetmentesség arányát (49% versus 18%), és a figyelmi kontrollnál is hatékonyabb lehet. A szokásos ellátással vagy más terápiákkal szembeni fölényre azonban alig találtak bizonyítékot, és a kezelés elfogadhatóságában sem mutatkozott különbség.
    Forrás megnyitása
  • Walkup, J. T., Albano, A. M., Piacentini, J., Birmaher, B., Compton, S. N., Sherrill, J. T., Ginsburg, G. S., Rynn, M. A., McCracken, J., Waslick, B., Iyengar, S., March, J. S., & Kendall, P. C. (2008). Cognitive behavioral therapy, sertraline, or a combination in childhood anxiety. New England Journal of Medicine, 359(26), 2753–2766. https://doi.org/10.1056/NEJMoa0804633
    Szinopszis
    Randomizált, kontrollált vizsgálat, amely 488, szorongásos zavarral (szeparációs szorongás, generalizált szorongás vagy szociális fóbia) küzdő, 7–17 éves gyermeknél hasonlította össze a kognitív viselkedésterápia, a sertralin és a kettő kombinációjának hatékonyságát placebóval. Mind a terápia, mind a gyógyszer önmagában csökkentette a szorongás súlyosságát, a két módszer együttes alkalmazása azonban a legmagasabb javulási arányt eredményezte (a gyermekek 80,7%-a).
    Forrás megnyitása
  • March, J. S., Silva, S., Petrycki, S., Curry, J., Wells, K., Fairbank, J., Burns, B., Domino, M., McNulty, S., Vitiello, B., & Severe, J. (2004). Fluoxetine, cognitive-behavioral therapy, and their combination for adolescents with depression: Treatment for Adolescents With Depression Study (TADS) randomized controlled trial. JAMA, 292(7), 807–820. https://doi.org/10.1001/jama.292.7.807
    Szinopszis
    A fluoxetin (SSRI) és a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságát összehasonlító randomizált kontrollált vizsgálat 439, major depresszióval diagnosztizált, 12–17 éves serdülő körében. A négy kezelési ág (fluoxetin önmagában, CBT önmagában, a kettő kombinációja, placebo) közül a fluoxetin és CBT kombinációja bizonyult a leghatékonyabbnak (71%-os válaszarány). Az öngyilkossági gondolatok mind a négy csoportban enyhültek, ám a kombinált kezelés kínálta a legkedvezőbb haszon–kockázat arányt a serdülőkori depresszió kezelésében.
    Forrás megnyitása
  • Creswell, C., Waite, P., & Cooper, P. J. (2014). Assessment and management of anxiety disorders in children and adolescents. Archives of Disease in Childhood, 99(7), 674–678. https://doi.org/10.1136/archdischild-2013-303768
    Szinopszis
    Áttekintő tanulmány a gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarok kivizsgálásáról és kezeléséről, a DSM-5 keretrendszerében (specifikus fóbiák, szeparációs szorongás, generalizált szorongás, szociális szorongás, pánikzavar, agorafóbia). Ezek a zavarok rendkívül gyakoriak, és gyakran egész életen át tartó pszichés érintettséggel járnak. Elsőként választandó kezelés a bizonyítékokon alapuló kognitív viselkedésterápia (KVT), amelynek alacsony intenzitású változatai a hozzáférést is bővíthetik; a gyógyszeres kezelés rutinszerű alkalmazását a lehetséges ártalmak miatt nem ajánlják.
    Forrás megnyitása
  • Werner-Seidler, A., Perry, Y., Calear, A. L., Newby, J. M., & Christensen, H. (2017). School-based depression and anxiety prevention programs for young people: A systematic review and meta-analysis. Clinical Psychology Review, 51, 30–47. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2016.10.005
    Szinopszis
    Metaelemzés 81 vizsgálat és közel 32 000 diák adatai alapján az iskolai depresszió- és szorongásmegelőző programok hatékonyságáról. A pszichológiai prevenciós programok közvetlenül az intervenció után mind a depresszió, mind a szorongás esetében kis hatást mutattak, amely 12 hónapos követéskor tovább csökkent. A célzott (rizikócsoportoknak szóló) programok a depresszió megelőzésében hatékonyabbnak bizonyultak az egész populációt érintő univerzális programoknál, a szorongásnál viszont nem volt különbség. A szerzők szerint a programok finomításával az iskolai megelőzés érdemben mérsékelheti a mentális egészségi terheket.
    Forrás megnyitása