A bántalmazó és az áldozat személyiségjegyei
Ta treść nie jest jeszcze dostępna w Twoim języku.
Széles szakirodalom foglalkozik azzal, hogy a bántalmazó és az áldozat személyiségjegyei között gyakran mutatkoznak hasionlóságok a felszínre került esetek dinamikájának mélyebb vizsgálata alapján.
Az átfedések okai komplexek, és különböző pszichológiai, szociális és környezeti tényezőkkel függenek össze, mint például:
A személyes élettörténetben megjelenő hasonló traumatikus élmények - Sok zaklató maga is áldozat volt korábban, például családon belüli erőszak vagy iskolai bántalmazás áldozatává vált. Ez a tapasztalat formálhatja agresszív viselkedésüket, mert olyan mintákkal találkoztak, amelyek szerint az erőszak hatékony konfliktuskezelési vagy önérvényesítési eszköz.
Az áldozatok és bántalmazók további közös élménye lehet a korábbi traumatizáció mellett az elhanyagoltság.
Alacsony önértékelés – Mind az áldozatok, mind a bántalmazók körében gyakori az alacsony önértékelés előfordulása. Az áldozatok esetében ez a bántalmazotti helyzetbe kerülést elősegítő tényező lehet, míg a zaklatók esetében az agresszió kompenzációként szolgálhat a saját bizonytalanságuk elfedésére.
Külső megerősítési igény:
- Az áldozatok és bántalmazók egyaránt hajlamosak lehetnek a külső megerősítés keresésére.
- Az áldozatok gyakran próbálnak megfelelni mások elvárásainak, hogy ezzel elfogadást nyerjenek.
- A zaklatók dominanciát keresnek, hogy megerősítsék hatalmukat és tekintélyüket a közösségben.
Konfliktuskezelési nehézségek
Az áldozatok és bántalmazók is gyenge konfliktuskezelési készségekkel rendelkezhetnek. Az áldozatok hajlamosak lehetnek elkerülni a konfliktusokat, míg a zaklatók agresszióval próbálják megoldani azokat.
Szociális készségek hiánya
A bántalmazók és az áldozatok között is előfordulhat, hogy nem rendelkeznek megfelelő szociális készségekkel, ami nehezíti számukra a kapcsolatok kialakítását és fenntartását.
- Az áldozatok esetében ez szociális izolációt eredményezhet.
- A bántalmazók esetében az agresszív viselkedés a szociális hiányosságok ellensúlyozását szolgálhatja.
Környezeti tényezők
A hasonló környezeti tényezők, például konfliktusos, rendezetlen családi háttér, rossz szociális-gazdasági körülmények vagy akár a negatív iskolai légkör szintén hozzájárulhatnak a bántalmazó és áldozat személyiségjegyei közötti átfedések kialakulásához.
Szerepváltás
A bántalmazások során igen gyakori a szerepváltás jelensége. Az egyik pillanatban áldozati szerepben lévők, a következő momentumban pedig agresszorrá válók száma az iskolai zaklatási esetekben a leggyakoribb, de ugyanilyen gyakran előfordul az iskolai színtéren kívüli kortárs bántalmazás területén is. Egyes esetekben ugyanaz a személy lehet egyszerre áldozat és elkövető, különböző kontextusokban. Például egy gyermek, aki otthon bántalmazás áldozata, az iskolában zaklatóként viselkedhet, vagy fordítva.
Fontos, hogy bár vannak átfedések az áldozatok és zaklatók személyiségjegyei között, az alapvető különbségek is lényegesek. Az áldozatok általában sebezhetőségük miatt kerülnek a bántalmazók célkeresztjébe, míg a bántalmazók cselekményüket gyakran hatalmi pozícióból kezdeményezik.
Az áldozatok és bántalmazók személyiségjegyeinek átfedése felhívja a figyelmet arra, hogy a bántalmazás kezelésében és megelőzésében a komplex helyzetértékelés és az érintettek személyiségének, múltjának és környezetének együttes figyelembevétele szükséges.
Az erőszaktevők körében igen gyakran mentális labilitás, az önkontroll és az érzelmi kontroll problémái mutatkoznak, az áldozatok körében pedig magas gyakorisággal szorongásos, széteső, elemi félelemekkel terhelt személyiségtípusok rajzolódnak ki. A mentális instabilitás tehát kulcselem a zaklatás dinamikájában.
A szégyen, a negatív érzelmi túlsúly, akár a gyűlölet megjelenése általános reakciónak tekinthető zaklatás esetén. Az agresszorok és áldozatok között talán a legfontosabb különbség, hogy a mentális problémák a bántalmazás oki vagy okozati tényezőjeként jelennek-e meg. A bántalmazási esetekben a szerepváltó egyének magas aránya miatt nehéz ezt a kérdést egyértelműen megválaszolni.
Az áldozattá válás igen gyakran mintázatként jelenik meg az egyén élettörténetében. Az áldozatiság ugyanis tartós szereppé válhat. Amennyiben valaki erőszakos, zaklató és zaklatott környezetben szocializálódik, nagyobb az esélye annak, hogy későbbi társas kapcsolataiban újra fizikális, verbális vagy lelki bántalmazás sértettje legyen, életének akár bármely színterén. Ebben a vonatkozásban az iskolai zaklatás, a párkapcsolati erőszak, családon belüli zaklatás és a munkahelyi zaklatás erős hasonlóságokat mutat.