← Vissza a tudásbázis választáshoz

Jó gyakorlatok az áldozatsegítésben

Segítő beszélgetés és az empátia

A pszichológia fejlődése látványos a megközelítésmód változásában, amelyet a segítő szakemberek használnak. A beteg és betegségközpontúság szerinti megközelítés helyett egyre inkább a mentális stabilitás kialakítása, erősítése, annak megtartása kerül előtérbe. Mindez az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció, vagyis a megelőzés kulcstényezőjének is számít.

A segítő beszélgetés egyrészt preventív eszköz, amely a szocializációs folyamatot, a testi és lelki működés összehangolását segíti, a belső mentális funkciókat és azok verbalizációját képes szervezni a viselkedés szintjén. Másrészt a segítő beszélgetés által - már a tünetek megjelenésekor - megérthetjük a kialakult problémák okát és komplex önismereti munkát kezdhetünk a beszélgetés során megvilágított tényezők mentén. Harmadrészt a rehabilitáció, reszocializáció során a kezelési folyamat szükséges elemeként a lelkileg megterhelő, érzelemdús fázisban a viselkedéses adaptációt segíthetjük általa.

Nem kizárólag a betegség-egészség tengelyen tapasztalhatunk paradigmaváltást a lelki gondozás területén, hanem az individuumtól a kontextusig terjedő rálátás, vizsgálat, vagyis, a rendszerszemlélet beemelése történik a segítésbe. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a segítő beszélgetésre lényegében a társadalom minden tagja képes és jogosult, már csak azért is, mert a segítő beszélgetéshez nem szükséges pszichológiai előképzettség, csupán támogató szándék és megértés. A segítő beszélgetés nem terápiás mentális beavatkozás, de a jó szándék és megértés, beleérző, támogató hozzáállás mentén olykor kifejezetten erős pozitív mentális hatásokat is képes kialakítani.

A segítő beszélgetések technikai módozataik, alkalmazási területeik mentén csoportosíthatók, bizonyos alapvetésekben azonban minden segítő beszélgetés megegyezik.

1. A segítő beszélgetés nem tanácsadás, az alternatívák megtalálásához csak rávezető, támogató kérdéseket teszünk fel. Kerüljük a saját megoldási javaslataink közlését! Például: „Milyen érzések vannak Önben/Benned a helyzettel kapcsolatban?”
2. A beszélgetés keretek mentén zajlik, a segítő feladata a beszélgetés vezetése. Például: A segítő beszélgetésnek van eleje és vége, tervszerűen megy végbe, idő- és témabeli kereteket tart.
3. A segítő beszélgetés alapja az empatikus ráhangolódás, vagyis a másik érzelmi életébe való belehelyezkedés. Mindez azt kívánja, hogy a saját érzéseinket és állapotainkat különítsük el a másikétól a beszélgetés során. Például: Sára szomorú, mert kiközösítették a lányok az osztályban. Én szomorú vagyok, mert tudom milyen magányosnak lenni (empátia). Ugyanakkor sajnálom Sárát, mert látom, hogy szomorú (együttérzés). A példa során az empatikus ráhangolódást ugyanannak az érzelemnek a megélése mutatja, mint amit a beszélő érez, jelen esetben ez a szomorúság érzése. A sajnálat azonban már egy reakció a beszélő érzelmi állapotára, ezt nevezzük együttérzésnek.
4. Visszajelzéseink értésünket és megértésünket tükrözik, saját emberi és szakmai kompetenciáink mentén. Például: Megértem a dühödet, amiért megcsalt a szerelmed! (megértésről tanúskodik). Rossz példa: Felháborító, amit tett veled a szerelmed! (frusztrációt emelő).

A segítő beszélgetésnek számos változata létezik. A segítő beszélgetés általános változatát bármely helyzetben bárki, a beszélő és beszélgetőtárs igényei alapján meghatározott keretekben, de az előbb taglalt – négy pontba szedett – alapvetések figyelembevételével alkalmazhatja. Speciális alkalmazási terület és megfelelő előképzettséget igényel ugyanakkor a segélyvonalaknál, akár lelki elsősegély szolgálatoknál, a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai ellátásban, bizonyos mértékben a gyermekekkel történő munka során, az adott probléma intervenciós elvei mentén, vagy a krízishelyzetben szükséges segítő beszélgetés.

A segítő beszélgetések egyik jól alkalmazható típusa az „értő hallgatás”. A tévhittel ellentétben hallgatni nem könnyű, valójában pedig konstruktív, tervszerű beszélgetés vezethető az értő hallgatás alkalmazásával, a technika elnevezése tehát ilyen értelemben félrevezető lehet.