Ugrás a tartalomra

Empátiadeficit

Címkék:
érzelmi zárkózásmegértés hiányakonfliktusizolációelutasításcsoportnyomásfrusztráció

Az empátiadeficit azt jelenti, hogy az egyén nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben képes mások érzelmeinek észlelésére, megértésére, valamint arra, hogy ezekre megfelelően reagáljon. Az empátia hiánya nem csupán érzelmi probléma, hanem a társas kapcsolatok és erkölcsi fejlődés súlyos zavarát is eredményezheti.

Az empátia olyan összetett képesség, amely több részből áll:

  • érzelmi empátia: mások érzéseinek ‘átérzése’, az együttérzés képessége;
  • kognitív empátia: annak megértése, hogy a másik ember mit érez, gondol;
  • reaktív empátia: az érzelmi/kognitív megértésből fakadó segítő, támogató válasz. Empátiadeficit akkor áll fenn, ha ezek a képességek sérültek, fejletlenek vagy elhárítottak. Ez gyakran megfigyelhető:
  • súlyos érzelmi elhanyagolás vagy bántalmazás után,
  • kötődési zavarokkal küzdő gyermekeknél,
  • túlzott önvédelmi stratégiákat alkalmazó fiataloknál,
  • neurodivergens (pl. autizmus vagy ADHD spektrum) gyermekeknél – fontos: itt nem érzelmi hiányról, hanem más feldolgozási módokról van szó. Megnyilvánulási formák
  • mások érzéseinek figyelmen kívül hagyása,
  • bántó viselkedés, amit az illető „nem vesz észre” vagy nem tart problémásnak,
  • erőszakos játék, durva beszéd, kinevetés,
  • bocsánatkérés vagy megbánás hiánya,
  • közösségi szabályok figyelmen kívül hagyása.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Erkölcsi fejlődés
  • Kötődési zavar
  • Érzelemszabályozás
  • Társas tanulás
  • Antiszociális viselkedés

Az empátiadeficit nem „rosszindulat” kérdése – fejlesztéssel, kapcsolaton keresztül korrigálható. Pedagógiai szempontból fontos, hogy:

  • ne csak a viselkedést ítéljük meg, hanem keressük a mögöttes okokat;
  • az empátia fejlesztése nem moralizálással, hanem élményszerű gyakorlatokkal történik (pl. szerepjáték, történetmesélés, együttérző visszajelzések);
  • hangsúlyt kell fektetni az érzelmek tudatosítására és kifejezésére;
  • közösségi szabályok és felelősségvállalás tanítása empatikus, nem megalázó módon;
  • hiteles felnőtt minta álljon a gyerek előtt: a gyerek az empátiát nem tanulja, hanem megtapasztalja mások viselkedésén keresztül.
  • Hoffman, M. L. (2000). Empathy and Moral Development
  • Kinyó László (2018). Empátia – A szociális kompetencia alapja. Fejlesztő pedagógiai gyakorlatok