Ugrás a tartalomra

Cyberbullying (internetes zaklatás)

Címkék:
online bántásmegfélemlítésmegszégyenítésmanipulációkiközösítésadatlopásizolációfélelem

A cyberbullying – vagyis internetes zaklatás – az a folyamat, amely során egy személyt szándékosan, ismétlődően bántalmaznak, megaláznak vagy megfélemlítenek digitális eszközök segítségével, elsősorban a közösségi médiában, chatplatformokon, játékfelületeken vagy más online fórumokon. Megkülönböztetés az online bántalmazástól Míg az online bántalmazás tágabb gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik a digitális térben elkövetett mindenféle bántalmazási forma (pl. párkapcsolati kontroll, adatlopás, zaklatás, digitális kizsákmányolás), addig a cyberbullying kifejezetten a kortársak közötti zaklatást jelöli, főként fiatalok körében. A cyberbullying tehát a bullying digitális megfelelője. Jellemző formái

  • Kibeszélés, megszégyenítés online felületen (kommentek, mémek, szerkesztett képek);
  • Online pletykák terjesztése, személyes információk kiszivárogtatása;
  • Fenyegetés, megfélemlítés, halálosztás vagy erőszakkal való zsarolás;
  • Kizárás: szándékos mellőzés online csoportokból, közös játékokból;
  • Trollkodás: szándékos provokáció, zaklatás kommenteken keresztül. Ezek gyakran iskolai vagy osztályközösségből indulnak, és az áldozat közvetlen környezetében is hatást gyakorolnak. Különleges kihívások a pedagógiában A cyberbullying különösen nehéz pedagógiai szempontból, mert:
  • gyorsan terjed, és nehéz nyomon követni;
  • az elkövetők gyakran nem érzik a felelősséget, mert „csak egy komment volt” vagy „csak vicceltünk”;
  • a diákok gyakran nem tesznek különbséget az offline és online világ között, így a zaklatás következményei állandó jelenlétté válnak. Fontos, hogy az iskolai szabályzatok és házirendek kitérjenek a digitális viselkedés szabályaira is. Áldozatok pszichés hatásai és iskolai működése A cyberbullying áldozatai sokszor magukba zárkóznak, szorongást, szégyent és bizalmatlanságot élnek át. Jellemző jelek:
  • hirtelen tanulmányi romlás,
  • kerülő magatartás (nincs kedve iskolába menni, fél a csoportos helyzetektől),
  • telefon, internet elutasítása vagy épp túlhasználata. Az áldozatok önbizalma gyakran összeomlik, és tartós önértékelési problémák alakulhatnak ki, amelyek felnőttkorba is átnyúlhatnak.

Jelenleg erről nincs információ.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Bullying
  • Digitális etika
  • Kortárs agresszió
  • Online identitás
  • Tantermi beavatkozás Gyakorlati válaszlehetőségek Az iskolai környezet feladata:
  • biztonságos kommunikációs csatornák biztosítása az áldozatok számára,
  • a „nézők” szerepének tudatosítása: a kommentelők, lájkolók is fenntarthatják a bullyingot,
  • empátiára, felelősségvállalásra nevelés a digitális térben is,
  • együttműködés a szülőkkel és akár rendvédelmi szervekkel súlyos esetekben. A cyberbullying nem csupán technológiai, hanem erkölcsi és társas kérdés is, amely a közösség egészét érinti.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Hinduja, S. & Patchin, J. W. (2010). Cyberbullying: Identification, Prevention, and Response.
  • UNICEF (2020). Guidelines on Tackling Online Harassment in Schools.