Élménypedagógia

Definíció

Az élménypedagógia olyan tanulási és fejlesztési módszer, amely az aktív tapasztalatszerzésre, cselekvésen keresztüli tanulásra és a reflektív feldolgozásra épül. Célja nem csupán ismeretátadás, hanem az önismeret, együttműködés, problémamegoldás, empátia és felelősségérzet fejlesztése. Kiemelten hasznos prevenciós, közösségfejlesztő és traumaérzékeny pedagógiai gyakorlatokban.

Részletes leírás

Az élménypedagógia alapelve, hogy a tanulók saját élményen keresztül jutnak belső felismerésekhez. Nem passzív befogadásra, hanem aktív részvételre, tapasztalati tanulásra épít. A pedagógus nem tudását közvetíti, hanem folyamatokat kísér, kérdésekkel támogatja az élmények feldolgozását. Az élménypedagógia:

• holisztikus, az érzelmi és társas fejlődést is célozza,
• középpontba helyezi az együttműködést és az önreflexiót,
• alkalmazható kiscsoportban, osztályban vagy szabadidős programban is. Gyakori eszközök és gyakorlatok
• Kooperatív és kihívásalapú feladatok
• Szituációs és szerepjátékok
• Természetben végzett gyakorlatok (pl. erdőpedagógia, tábor)
• Közösségi élmények: bizalomépítő, kommunikációs, konfliktuskezelő játékok
• Reflexiós körök, naplóírás, megbeszélés az élmények feldolgozására

Főbb Elemei és Technikák

Jelenleg erről nincs információ.

Kapcsolódó fogalmak

• Tudatos közösségépítés
• Empátiafejlesztés
• Szociális készségek fejlesztése
• Mentális önvédelem
• Traumafeldolgozás gyermekkorban

Gyakorlati jelentőség

Az élménypedagógia:

• hatékonyan csökkenti a társas feszültséget, erősíti a kohéziót,
• lehetőséget ad bizalomépítésre bántalmazás vagy bizalomvesztés után,
• természetes módon fejleszti az önkifejezést és társas érzékenységet,
• javítja az osztályközösségek légkörét, motivációt és tanulási kedvet teremt. A pedagógusnak az élménypedagógiában kísérő, reflektív jelenléte van, nem irányító szerepe.

Források / Ajánlott Irodalom

• Rátkai Erzsébet – Németh Balázs (2007). Élményközpontú pedagógia
• Project Adventure (2001). Adventure Curriculum for Physical Education