Családterápia

Kategóriák:

Pszichológiai és terápiás megközelítésekÉrzelmi és viselkedéses szabályozási nehézségek

Címkék:

bizalomegyüttműködéskapcsolódástámogatásérzelmi intelligencia

Definíció

A családterápia olyan pszichoterápiás módszer, amelyben a terapeuta a család tagjaival közösen dolgozik azon, hogy javuljon a családon belüli kommunikáció, javuljanak a kapcsolatok és problémamegoldó képesség. A módszer lényege, hogy a gyermek nehézségeit nem elszigetelten, hanem a családi rendszer részeként értelmezi, és a változás elősegítését a család működésének közös átgondolásával, a családi közösségen belüli együttműködés fejlesztésével támogatja.

Részletes leírás

A családterápia abból indul ki, hogy a gyermek viselkedése, tünetei összefüggésben állhatnak a család érzelmi, kapcsolati működésével. Nem a „problémás” gyermeket kezelik tehát, hanem azt vizsgálják, hogyan tud a család együtt változni és olyan működésmódokat kialakítani, amely minden családtag számára biztonságosabb és támogatóbb környezetet teremt. A családterápiás ülésen:

minden családtag részt vesz (gyermek, szülők, testvérek),
a terapeuta segíti a megértést, közvetít, kérdez,
a cél nem hibáztatás, hanem a kapcsolati megértés és új működésmódok kialakítása,
időtartama változó: néhány alkalomtól több hónapos folyamat is lehet. Alkalmazási területek:
viselkedési zavar, magatartásprobléma
szorongás, depresszív tünetek gyermeknél
válás, gyász, traumatikus esemény feldolgozása
családon belüli feszültség, kommunikációs nehézségek
lojalitáskonfliktus, szülői szerepzavar

Főbb elemek és technikák

A család mint rendszer vizsgálata A terápia nem egyetlen személy „problémájára” fókuszál, hanem arra, hogyan működik együtt a család egészében: kommunikáció, szerepek, lojalitási minták, érzelmi távolság vagy közelség.
Közös jelenlét és biztonságos tér kialakítása A terapeuta olyan keretet teremt, ahol minden családtag szabadon megoszthatja érzéseit. A cél a meghallgatás, nem a hibáztatás. A biztonságos tér teszi lehetővé a valódi változást.
Kapcsolati minták feltárása A családterápia egyik fő technikája, hogy segít felismerni: – melyik viselkedés mire reagál, – hogyan erősítik egymást a negatív körök, – milyen rejtett „szabályok” működnek a családban.
Kommunikáció fejlesztése Gyakorlati feladatok, megbeszélések és élményszerű technikák támogatják azt, hogy a családtagok tisztábban, őszintébben és kevésbé védekezően kommunikáljanak egymással.
Érzelmi átkeretezés és új megértések kialakítása A terapeuta segít a családnak más szemszögből látni saját helyzetét. A cél: megérteni, hogy a viselkedések mögött gyakran félelem, bizonytalanság vagy türelmetlenség áll, nem rossz szándék.
Szerepek és határok tisztázása A terápia feltárja a túlterhelt szülői szerepeket, a gyermekre rakódó felnőtt felelősséget (parentifikáció), a határok összecsúszását, és segít egészségesebb működés kialakításában.
Új működésmódok kipróbálása A család gyakran kap otthoni feladatokat vagy kipróbálható kommunikációs mintákat. A cél a kapcsolat átstrukturálása, nem egyszerű viselkedésjavítás.
Érzelmi kapcsolódás erősítése A terapeuta támogatja a családtagok közötti érzelmi kapcsolódást: egymás megértését, elismerését és a pozitív minták megerősítését.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakorlati jelentőség

A családterápia segít:

átlátni, hogyan hatnak egymásra a családtagok viselkedései;
csökkenteni a gyermekre nehezedő rejtett érzelmi terheket;
új kommunikációs és problémamegoldó minták kialakításában;
a családi kapcsolatok megerősítésében és stabilizálásában. A pedagógus szerepe nem a terápiás beavatkozás, hanem a szükség felismerése és a megfelelő segítséghez irányítás lehet.

Források / Ajánlott irodalom

Minuchin, S. (1974). Families and Family Therapy
Komlósi Piroska (2008). Családterápia elmélete és gyakorlata