Ugrás a tartalomra

Pszichoterápia

Kategóriák:
Pszichológiai és terápiás megközelítésekÉrzelmi és viselkedéses szabályozási nehézségek
Címkék:
bizalomfejlődéskapcsolódásmegküzdésstabilitásérzelmi intelligenciaönszabályozás

A pszichoterápia a mentális zavarok, érzelmi problémák és viselkedési nehézségek kezelésére szolgáló tudományos alapokon nyugvó pszichológiai módszer, amelyet képzett pszichoterapeuta végez. A pszichoterápia célja az önismeret elmélyítése, az érzelmi megterhelések enyhítése és az életminőség javítása.

A pszichoterápia nem azonos a segítő beszélgetéssel vagy pedagógiai támogatással – ezeket kiegészítheti, de a pszichoterápiát kizárólag speciális szakképzettséggel rendelkező pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta végezheti.

Főbb jellemzői:

  • rendszeres, célirányos alkalmak (általában heti 1x)
  • strukturált, biztonságos terápiás keret
  • bizalmi, titoktartáson alapuló kapcsolat
  • hosszabb távú folyamat, amely érzelmi, gondolkodásbeli és viselkedési változásokat segít elő

Pszichoterápiás irányzatok (példák):

  • Kognitív viselkedésterápia (CBT)
  • Személyközpontú terápia (Carl Rogers)
  • Pszichoanalitikus/pszichodinamikus terápia
  • Családterápia
  • Traumafókuszú pszichoterápiák
  • Játékterápia (gyermekkorban gyakori forma)
  1. Terápiás kapcsolat és bizalmi keret kialakítása A pszichoterápia alapja a biztonságos, elfogadó, ítélkezésmentes kapcsolat, amelyben a kliens mer megnyílni.

  2. Célkitűzés és terápiás fókusz meghatározása A folyamat elején közösen meghatározzák, milyen változást szeretnének elérni (pl. szorongáscsökkentés, trauma feldolgozása, önismeret növelése).

  3. Érzelmek és gondolati minták tudatosítása A kliens megtanulja felismerni saját érzéseit, automatikus gondolatait, kapcsolati mintáit és azok összefüggéseit.

  4. Feldolgozási technikák alkalmazása Irányzattól függően történhet: kognitív átkeretezés, mélylélektani feltárás, trauma-feldolgozó módszerek, szimbolikus munka, játék.

  5. Viselkedésváltoztatás és új készségek gyakorlása A terápiában helyet kap az új minták kipróbálása, pl. érzelemszabályozás, problémamegoldás, határhúzás, önérvényesítés.

  6. Élettörténeti és kapcsolati minták áttekintése Az egyén megérti, hogyan kapcsolódnak mai nehézségei a korábbi élményekhez, és hogyan alakultak ki visszatérő reakciói.

  7. Pszichoedukáció A terapeuta segít megérteni az adott probléma (pl. trauma, szorongás, depresszió) működését, hogy a kliens tudatosabban kezelhesse saját állapotát.

  8. Integráció és zárás A terápia végén összegzik az elért eredményeket, megerősítik az elsajátított készségeket, és megtervezik az önálló továbbhaladást.

Bántalmazást, elhanyagolást vagy más súlyos lelki megterhelést átélt gyermekek esetében a pszichoterápia:

  • feldolgozást tesz lehetővé strukturált, védett környezetben,
  • segíthet a trauma hatásainak csökkentésében,
  • támogatja a pszichés fejlődés újraindulását,
  • hosszú távon megelőzheti a szorongásos, depresszív vagy magatartászavarok kialakulását.

Fontos: pszichoterápiás beavatkozásra a pedagógus vagy szülő nem jogosult – de támogathatja a terápiába való eljutást és együttműködhet a szakemberekkel a gyermek mindennapi környezetének stabilizálásában.

  • Kopp Mária – Skrabski Árpád (2006). A lélek egészsége
  • Rothschild, B. (2000). The Body Remembers
  • Magyar Pszichoterápiás Tanács szakmai irányelvei