Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

Definíció

A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) olyan pszichés zavar, amely egy rendkívül fenyegető, megrázó vagy életveszélyes esemény átélése után alakulhat ki. Lényege, hogy a trauma élménye nem integrálódik, hanem tartósan, akaratlanul visszatér, miközben a személy elkerüli mindazt, ami a traumára emlékezteti, és állandó készenléti állapotba kerül.

Részletes leírás

A PTSD általában akkor jelenik meg, amikor a traumatikus esemény érzelmileg és idegrendszerileg feldolgozhatatlan terhelést jelent. Az esemény lehet:

• baleset,
• fizikai erőszak,
• szexuális bántalmazás,
• természeti katasztrófa,
• háborús élmény,
• hirtelen veszteség vagy életveszélyes helyzet.

A zavar nemcsak a trauma pillanatáról szól: a személy idegrendszere „beragad” a veszélyérzet állapotába, miközben a múltbeli élmény folyamatosan jelen idejűként hat rá.

Jellemző tünetcsoportok:

• Újraélés
  A trauma képekben, emlékekben, rémálmokban vagy akár teljes testi-érzelmi állapotokban újra és újra felbukkan.
• Elkerülés
  A személy kerüli a helyeket, embereket, helyzeteket, gondolatokat, amelyek a traumára emlékeztetnék.
• Tartós túlzott éberség (hiperarousal)
  Fokozott idegrendszeri készenlét, ingerlékenység, alvászavar, könnyű megijedés, koncentrációs nehézség.
• Negatív gondolati és érzelmi változások
  Fokozott bűntudat, szégyen, reménytelenség, önértékelési nehézség, kapcsolati visszahúzódás.

A PTSD lefolyása változó: van, akinél hónapokon belül enyhül, másoknál tartós, komplex működésmintává válik.

Főbb elemei és technikák

1. A biztonságérzet helyreállítása
   A stabil, kiszámítható környezet megteremtése alapfeltétel, hogy a személy kiléphessen a folyamatos készenléti állapotból.

2. A traumaélmény strukturált feldolgozása
   Terápiás módszerek (pl. EMDR, TF-CBT) segítik a trauma narratívába rendezését, az emlék érzelmi terhének csökkentését.

3. A hiperarousal csökkentése
   Testi és idegrendszeri szabályozást támogató technikák: légzésgyakorlatok, grounding, relaxáció, szenzoros stabilizáció.

4. Az elkerülő viselkedések fokozatos oldása
   Óvatos, kontrollált visszaterhelés és fokozatos találkozás a traumához kapcsolódó ingerekkel — soha nem kényszerítve.

5. Az érzelmi és kapcsolati működés támogatása
   Önértékelés erősítése, biztonságos kapcsolatok építése, a szégyen és bűntudat oldása, társas támasz megerősítése.

Kapcsolódó fogalmak

• Lelki egészség
• Krízisállapot
• Traumafókuszú pszichoterápia
• Hiperarousal
• Reviktimizáció
• Komplex poszttraumás stressz zavar (C-PTSD)

Gyakorlati jelentőség

A PTSD felismerése kulcsfontosságú pedagógusok, segítők és gyermekvédelmi szakemberek számára. A tünetek gyakran nem látványosak, hanem viselkedésben, teljesítményben, kapcsolódásban és érzelmi reakciókban jelennek meg. A cél:

• a gyermek vagy felnőtt biztonságérzetének visszaállítása,
• a trauma következményeinek megértése,
• megfelelő szakemberhez való irányítás,
• és a környezet tehermentesítése és támogató jelenléte.

A PTSD nem akaratgyengeség vagy túlérzékenység, hanem idegrendszeri következmény, amely megfelelő támogatással jól kezelhető.

Források / Ajánlott irodalom

• American Psychiatric Association (2013). DSM-5.
• WHO (2019). ICD-11 Classification of Mental Disorders.
• van der Kolk, B. (2014). The Body Keeps the Score.