Ugrás a tartalomra

Intézményi erőszak

Kategóriák:
Intézményi és rendszerszintű működésBántalmazás és erőszak formáiJogi és társadalmi dimenziók
Címkék:
felelősségkiszolgáltatottság

Az intézményi erőszak olyan bántalmazó vagy károkozó gyakorlatok összessége, amelyek egy intézmény működéséből, szabályaiból vagy mulasztásaiból fakadnak, és amelyek az érintettek – különösen gyermekek és más sérülékeny csoportok – biztonságát, méltóságát vagy jogait sértik. Ide tartozik minden olyan helyzet, ahol az intézmény saját rendszere maga hoz létre vagy tart fenn sérelmeket.

Az intézményi erőszak nem feltétlenül egy vagy néhány konkrét személy cselekedetéből ered, hanem az intézmény struktúrájából, szabályaiból, működési kultúrájából vagy felügyeleti hiányaiból. Megjelenési formái lehetnek:

  • túlzott vagy aránytalan fegyelmezési gyakorlatok;
  • megalázó bánásmód, következetlen eljárások;
  • a panaszok figyelmen kívül hagyása, késedelmes vagy hiányos reagálás;
  • az ellátási kötelezettségek elmulasztása (pl. biztonság, higiéné, felügyelet hiánya);
  • a gyermek vagy kliens jogainak rendszeres megsértése;
  • indokolatlan elszigetelés vagy kirekesztés;
  • titoktartási szabályok megsértése, információval való visszaélés.

Az intézményi erőszak rendszerprobléma: gyakran hosszú időn át fennáll, mert normalizálódik, nincsenek egyértelmű felelősök, vagy hiányzik a kontroll. Az érintettek sokszor nem ismerik fel, hogy amit átélnek, nem „a rendszer természetes működése”, hanem strukturális bántalmazás.

  1. A működési protokollok és szabályok átláthatósága A gyermekek, a családok és a velük dolgozó szakemberek számára is világosnak kell lennie, milyen elvek alapján történik a döntéshozatal és a felelősségvállalás.

  2. Panaszkezelési mechanizmusok biztosítása
    Legyen hozzáférhető, érthető, biztonságos módja a visszajelzésnek és panasztételnek.

  3. Rendszeres felügyelet és külső kontroll
    Független szakmai ellenőrzés segítse megelőzni a visszaéléseket és a mulasztásokat.

  4. Az intézményen belüli kommunikáció javítása
    A megfelelő kommunikációnak elő kell segítenie a problémák korai felismerését, a felelősségek tisztázását és a szakmai együttműködést.

  5. Képzés és érzékenyítés a dolgozók számára
    A munkatársaknak érteniük kell a hatalmi helyzetükből fakadó felelősségüket és a bántalmazó magatartás kockázatait.

  6. Átlátható dokumentáció és adatkezelés
    Segítenie kell a folyamatok követhetőségét, csökkentenie a rejtett visszaélések esélyét.

A pedagógusoknak, segítőknek és intézményvezetőknek tudniuk kell, hogy az intézmény működése önmagában is okozhat sérelmeket. Kiemelten fontos:

  • felismerni a strukturális problémákat, nem csak az egyéni hibákat;
  • figyelni a gyermekek és más érintettek visszajelzéseire;
  • olyan intézményi kultúrát kialakítani, amelyben nem normalizálódik a bántalmazó gyakorlat;
  • ösztönözni a transzparenciát, a felelősségvállalást és az együttműködő problémamegoldást.

Az intézményi erőszak megelőzése a szervezet egészének feladata, és közvetlen hatással van a biztonságérzetre, az ellátás minőségére és a szakmai hitelességre.

  • WHO (2002). World Report on Violence and Health.
  • Herman, J. (1992). Trauma and Recovery.
  • UNICEF (2017). Institutional Responses to Violence Against Children.