Ugrás a tartalomra

Iskolai erőszak

Kategóriák:
Bántalmazás és erőszak formáiÁldozattá válás és következményeiIntézményi és rendszerszintű működés
Címkék:
agresszióbiztonságmegfélemlítés

Az iskolai erőszak az oktatási intézményekben megjelenő, szándékos fizikai, verbális, érzelmi vagy kapcsolati ártalommal járó viselkedések összessége. Ide tartozik minden olyan cselekedet, amely sérülést, félelmet, megalázást, fenyegetést vagy tartós lelki terhelést okoz tanulóknak, pedagógusoknak vagy más iskolai szereplőknek.

Az iskolai erőszak sokféle formában jelentkezhet, és nem kizárólag tanulók között fordul elő. A közeg sajátosságai – például a hatalmi viszonyok, a csoportnormák vagy a tanári szerep – befolyásolják a megjelenését és súlyosságát.

Főbb formái:

  • fizikai erőszak: ütés, lökdösés, tárgyakkal okozott sérülés;
  • verbális erőszak: sértegetés, fenyegetés, csúfolás;
  • érzelmi/kapcsolati erőszak: megszégyenítés, kiközösítés, pletykálás;
  • intézményi erőszak: megalázó bánásmód, túlzott szankcionálás, hatalommal való visszaélés;
  • tanár elleni erőszak: verbális támadás, fenyegetés, fizikai agresszió;
  • tanár általi erőszak: megszégyenítés, ellenségesség, verbális bántás.

Kiváltó tényezők:

  • családi feszültségek, érzelmi instabilitás;
  • tanulási nehézségek, frusztráció, kudarcélmények;
  • kortárs csoporton belüli státuszharc, népszerűségkeresés;
  • intézményi problémák: rendezetlen szabályok, következetlenség, túlterheltség.

Az erőszak rövid és hosszú távú hatásai érinthetik a teljes iskolai klímát: romlik a biztonságérzet, csökken a tanulási motiváció, nő a szorongás és a konfliktusok száma.

  1. A helyzet pontos feltárása
    Az érintettek meghallgatása, az események kontextusának tisztázása és az erőszak mintázatainak feltérképezése.

  2. Biztonság megteremtése minden érintett számára
    Azonnali beavatkozás a fenyegető helyzetek megszüntetésére, egyértelmű szabályok kommunikálása.

  3. A sértett támogatása
    Érzelmi biztonság nyújtása, a történtek átbeszélése, szükség esetén pszichológus bevonása.

  4. A bántalmazó viselkedés pedagógiai rendezése
    A cél a felelősség megértése, a viselkedésminta korrekciója és a társas normák újratanítása — nem a büntetés vagy megszégyenítés.

  5. A csoportnormák alakítása
    Beszélgetések, resztoratív körök, közös szabályalkotás a közösség felelősségének és szerepének tudatosítására.

  6. Intézményi szintű megelőzés
    Átlátható szabályok, következetes eljárások, tanári teammunka, konfliktuskezelési protokollok és rendszeres érzékenyítő programok.

  7. Szülői és szakmai együttműködés
    Közös lépések meghatározása, információmegosztás, szükség esetén gyermekvédelmi vagy mentálhigiénés szakemberek bevonása.

Az iskolai erőszak kezelése nem kizárólag fegyelmezési feladat. A pedagógusok és segítők feladata:

  • felismerni az erőszak különböző formáit,
  • időben és következetesen beavatkozni,
  • támogatni a sértettet és a közösséget,
  • kialakítani olyan iskolai kultúrát, ahol az erőszak nem normalizálódik.

A jól működő prevenció és beavatkozás hosszú távon javítja az iskolai biztonságot, a tanulói jóllétet és a pedagógusok munkakörnyezetét is.

  • Olweus, D. (1993). Bullying at School.
  • Espelage, D. & Swearer, S. (2004). Bullying in American Schools.
  • Rigby, K. (2002). New Perspectives on Bullying.