Normalizáció (bántalmazás mint elfogadott viselkedés)

Definíció

A normalizáció olyan társadalmi és pszichológiai folyamat, amelynek során a bántalmazás, az agresszió vagy más kártékony viselkedés fokozatosan elfogadottá, megszokottá válik az egyén vagy egy közösség számára. A gyermekek és fiatalok szempontjából különösen veszélyes, mivel torzítja az erkölcsi érzéket, az érzelmi biztonságot és a kapcsolati határokat.

Részletes leírás

A bántalmazás normalizálódása gyakran akkor történik, amikor:

• a gyermek ilyen viselkedést lát a családban (pl. szülők közötti erőszak);
• az iskolai közösség nem lép fel határozottan a bántalmazás ellen;
• a bántalmazás nem jár következménnyel – vagy épp az áldozatot hibáztatják;
• a bántalmazó viselkedés humorral, „csak vicc volt” keretben jelenik meg;
• a média, társadalmi narratívák hősként ábrázolnak agresszív viselkedésű figurákat. Ennek következményeként:
• az áldozatok nem mernek segítséget kérni (mert „ez nem nagy ügy”);
• az elkövetők nem érzik helytelennek a viselkedésüket;
• a segítők gyakran elbizonytalanodnak, hogy mikor kell beavatkozni. Tünetek, megnyilvánulások
• Az áldozat bagatellizálja, amit elszenvedett: „csak lökött egyet rajtam”, „mindennap ez van”;
• A kortárs közösség nevet a bántalmazáson, passzívan szemléli;
• A pedagógusok „beletörődnek”, „fiatalok között ilyen előfordul”;
• Az elkövető semmilyen empátiás visszajelzést nem kap;
• A közösségi normákba beépül az agresszió, mint elfogadott eszköz.

Főbb Elemei és Technikák

Jelenleg erről nincs információ.

Kapcsolódó fogalmak

• Áldozathibáztatás
• Empátiadeficit
• Szerepváltás (áldozat–elkövető)
• Iskolai agresszió
• Társas kirekesztés

Gyakorlati jelentőség

A normalizáció felismerése kulcsfontosságú a prevenció szempontjából. Pedagógiai szinten szükséges:

• a közösségi normák tudatos alakítása: mi az, ami elfogadható, és mi nem;
• a látszólag ártalmatlan megjegyzések, gesztusok visszajelzése is fontos;
• az áldozat megerősítése: jogod van azt mondani, hogy ez bántó;
• következetes, nem megalázó beavatkozás minden agresszív helyzetben;
• a humor mögé bújtatott agresszió leleplezése és megbeszélése;
• a segítő felnőtt mintája: az empatikus határozottság példája. Ha a bántalmazás normalizálódik, a gyermekek elvesztik a viszonyítási alapot a biztonságos kapcsolatokhoz. Ezért a legkisebb jelekre is reagálni kell.

Források / Ajánlott Irodalom

• Roland, E. (2002). Bullying, depressive symptoms and suicidal thoughts.
• Olweus, D. (1993). Bullying at School: What We Know and What We Can Do