Játékterápia

Definíció

A játékterápia olyan pszichoterápiás módszer, amely a játékot mint természetes kifejezőeszközt használja a gyermek érzelmi világának megértésére és a lelki problémák feldolgozására. A módszer különösen hatékony 3–12 éves korosztályban, amikor a gyermekek még nem képesek szavakba önteni komplex érzéseiket.

Részletes leírás

A játék a gyermek nyelve. A játékterápia során:

• a gyermek szabadon játszhat a számára biztonságos, strukturált térben,
• a terapeuta figyeli, tükrözi és értelmezi a játék tartalmát,
• a gyermek szimbolikus úton dolgozza fel az őt ért eseményeket,
• az önszabályozás, bizalom és érzelmi feldolgozás indirekt módon fejlődik. A játékterápia nem tanító, nem szülői szerepű, hanem feltétel nélküli elfogadást közvetítő, gyógyító kapcsolat. Formái és módszerei
• Nondirektív (személyközpontú) játékterápia
• Strukturált, tematikus játékterápiás elemek
• Szimbólum- és rajzterápia
• Homokterápia (Sandplay)
• Báb- és szerepjátékos feldolgozás
• Traumafókuszú játékterápia (pl. TF-CBT eszköztárral kombinálva)

Főbb Elemei és Technikák

Jelenleg erről nincs információ.

Kapcsolódó fogalmak

• Pszichoterápia
• Traumafeldolgozás
• Személyközpontú terápia
• Mentálhigiénés gondozás
• Érzelmi biztonság

Gyakorlati jelentőség

A játékterápia:

• segít a bántalmazás, veszteség, félelmek feldolgozásában,
• elősegíti a gyermek belső világának megértését felnőttek számára,
• támogatja a viselkedésbeli változást az érzelmi okok oldásán keresztül,
• nem direkt, nem minősítő, hanem kapcsolatorientált megközelítés,
• alkalmas nehezen verbalizáló, bizalmatlan gyermekek segítésére is. A pedagógus nem játékterapeuta, de támogathatja a terápiás folyamatot azáltal, hogy elfogadja a gyermek játékban megnyilvánuló jelzéseit, és biztosítja a nyugodt környezetet.

Források / Ajánlott Irodalom

• Axline, V. M. (1947). Play Therapy
• Schaefer, C. E., & Drewes, A. A. (2014). The Therapeutic Powers of Play