Ugrás a tartalomra

Konfliktuskezelés

Kategóriák:
Kommunikáció és szociális készségekMegelőzés és felkészítés
Címkék:
kommunikációkonfliktusérzelmi szabályozás

A konfliktuskezelés olyan tudatos és strukturált folyamat, amelynek célja a felek közötti nézeteltérések, feszültségek vagy érdekütközések rendezése. A hangsúly nem az egyik fél győzelmén, hanem a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásán, az együttműködés és a biztonság fenntartásán van.

A konfliktusok az emberi kapcsolatok természetes részei. Akkor válnak veszélyessé – mentális és fizikai értelemben is –, amikor a felek nem rendelkeznek megfelelő kommunikációs vagy önszabályozó eszközökkel, illetve amikor a helyzetben hatalmi aszimmetria jelenik meg, vagy a konfliktus agresszív, fenyegető irányba fordul.

A hatékony konfliktuskezelés alapfeltételei:

  • érzelmi biztonság és tiszteletteljes kommunikáció;
  • a felek meghallgatása és álláspontjának komolyan vétele;
  • a problémára, nem a személyre irányuló fókusz;
  • közös megoldáskeresés.

Konfliktushelyzetek jellemző forrásai gyermekek és fiatalok körében:

  • félreértések, kommunikációs nehézségek;
  • csoportnormák ütközése;
  • szerepek, státuszok vagy erőforrások körüli versengés;
  • érzelmi túlterheltség vagy frusztráció.
  1. A helyzet feltérképezése
    A pedagógus vagy segítő meghallgatja mindkét felet, tisztázza a tényeket, az érzelmeket és a szükségleteket. A cél az, hogy minden érintett biztonságban érezze magát és teret kapjon a saját nézőpontja megfogalmazására.

  2. Nyílt és tiszteletteljes kommunikáció támogatása
    A felek saját szavaikkal mondhatják el, mi történt és mire lenne szükségük. A segítő ügyel a hangnemre, az aktív hallgatásra és a félreértések tisztázására.

  3. Érzelmi szabályozás segítése
    Konfliktus közben gyakori a feszültség és a túlzott érzelmi aktiváció. Légzésgyakorlatok, időtartás vagy rövid szünet segíthet abban, hogy a felek visszanyerjék az önkontrollt és együttműködő módon tudjanak jelen lenni.

  4. Közös megoldáskeresés
    A felek – a segítő támogatásával – közösen dolgoznak ki olyan megállapodást, amely mindkettőjük számára elfogadható. Ez érintheti a viselkedést, a határok tisztázását vagy a jövőbeli együttműködés módját.

  5. Utókövetés és megerősítés
    A konfliktus lezárása után fontos a megbeszélt megoldás betartásának figyelemmel kísérése. A pedagógus visszajelzést ad, megerősíti a konstruktív viselkedést és segít, ha újabb feszültségek merülnek fel.

A konfliktuskezelés kulcsfontosságú a biztonságos, támogató iskolai és segítői környezet kialakításában. Segít:

  • megelőzni a bántalmazás kialakulását,
  • csökkenteni a feszültséget és növelni a csoportkohéziót,
  • fejleszteni a diákok érzelmi és szociális készségeit,
  • modellálni a tiszteletteljes, együttműködő kommunikációt.

A jól kezelt konfliktus nem gyengíti a kapcsolatokat, hanem épp ellenkezőleg: hozzájárul a kölcsönös bizalom és felelősségvállalás erősödéséhez.

  • Gordon, T. (2003). Teacher Effectiveness Training.
  • Johnson, D. W., & Johnson, R. T. (2005). Creative Controversy.
  • Rosenberg, M. B. (2003). Nonviolent Communication.