Ugrás a tartalomra

Zaklatás (bullying) – elkövetők és áldozatok típusai

Címkék:
zaklatásmegfélemlítéskiközösítéscsoportnyomásmegszégyenítésbűnbakképzés

A zaklatás (bullying) olyan ismétlődő, szándékos agresszív viselkedés, amely során az elkövető egy másik személyt testileg, lelkileg vagy társadalmilag bántalmaz, miközben hatalmi egyensúlytalanság áll fenn. A bullying általában zárt közösségekben (iskola, osztály, csoport) alakul ki, és hosszú távon súlyos pszichés következményekhez vezethet.

A zaklatás legfontosabb jellemzői:

  • Szándékosság: az elkövető tudatosan akar bántani,
  • Ismétlődés: nem egyszeri eset, hanem tartós, rendszeres viselkedés,
  • Hatalmi egyensúlytalanság: az elkövető erősebb, befolyásosabb, vagy csoporttámogatással rendelkezik. A zaklatás típusai:
  1. Fizikai zaklatás: ütés, lökés, elgáncsolás, tárgyak ellopása vagy rongálása.
  2. Verbális zaklatás: csúfolás, gúnyolódás, sértegetés, fenyegetés.
  3. Kapcsolati zaklatás: kiközösítés, pletykálás, mások ellen hangolás, társas kapcsolatok szándékos rombolása.
  4. Cyberbullying: online zaklatás közösségi médián, üzenetküldő platformokon, képek, videók terjesztése, megszégyenítés. Különösen veszélyes, hogy a zaklatás gyakran észrevétlen marad a felnőttek számára, mivel nem mindig jár fizikai nyomokkal, és az áldozatok sokszor nem mernek segítséget kérni. A közösség – osztálytársak, tanárok – passzivitása megerősíti az elkövető pozícióját. Elkövetők típusai
  5. Domináns zaklató: nyíltan agresszív, gyakran fizikailag is erősebb, célja a dominancia fenntartása.
  6. Problémás háttérrel rendelkező zaklató: maga is traumatizált, frusztrációját a közösségen vezeti le.
  7. Csoportos zaklatók: a bullying kollektív formája, ahol több elkövető működik együtt, gyakran egy vezető befolyása alatt.
  8. Rejtett, manipulatív zaklató: kevésbé látványos, inkább kapcsolati vagy verbális bántalmazást alkalmaz, nehezen bizonyítható. Fontos felismerni, hogy az elkövető nem mindig tudatos gonoszságból bánt – gyakran saját érzelmi szabályozási problémáit vetíti ki másokra. Áldozatok típusai
  9. Passzív áldozat: félénk, visszahúzódó, kevés baráttal rendelkező, gyakran nem áll ki magáért.
  10. Provokatív áldozat: impulzív, konfliktuskereső viselkedésű, de nem tudja megvédeni magát – gyakran céltáblává válik.
  11. Csendes szenvedő: kívülről „jól funkcionál”, de belül súlyos lelki szenvedést él át – gyakran a tanárok számára láthatatlan.
  12. Többszörösen hátrányos helyzetű áldozat: kisebbségi, fogyatékossággal élő vagy egyéb szempontból kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermek. Az áldozatoknál megjelenhet: szorongás, depresszió, önértékelési zavarok, tanulmányi romlás, iskolafóbia, önsértés.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Iskolai bántalmazás
  • Csoportdinamika
  • Kirekesztés
  • Cyberbullying
  • Jelzőrendszer
  • Érzelmi intelligencia

A pedagógusoknak kulcsszerepük van a zaklatás felismerésében, megelőzésében és kezelésében:

  • figyelniük kell a finom jelekre: viselkedésváltozás, szociális visszahúzódás, testi tünetek,
  • fontos a bizalom kiépítése a tanulók felé – hogy merjenek szólni,
  • osztályon belül olyan normarendszert kell kialakítani, ahol a zaklatás zéró toleranciával kezelt,
  • a kortárs segítőképzés, érzékenyítő programok hatékony prevenciós eszközök,
  • együtt kell működniük a szülőkkel és a gyermekvédelmi hálózattal. A bullying nem „csak” gyerekcsíny – az áldozatok életre szóló sebeket szenvedhetnek, és a zaklatókból könnyen válhat későbbi agresszor vagy bűnelkövető. Ezért a megelőzés és korai beavatkozás minden iskolai közösség alapfeladata.
  • Olweus, D. (1993). Bullying at School: What We Know and What We Can Do.
  • Rigby, K. (2008). Children and Bullying: How Parents and Educators Can Reduce Bullying at School.