Ugrás a tartalomra

Családon belüli erőszak

Címkék:
agressziókontrollelnyomásfélelemizolációTraumakiszolgáltatottság

A családon belüli erőszak olyan ismétlődő, hatalmi alapon működő bántalmazás, amely a családi kapcsolaton belül – házastársak, élettársak, szülők és gyermekek, testvérek vagy más együtt élő rokonok között – történik. Az erőszak testi, lelki, szexuális, gazdasági vagy elhanyagoló formában jelenhet meg, és súlyos következményekkel járhat az áldozat testi-lelki épségére nézve.

A családon belüli erőszak nem egyszeri konfliktus, hanem egy folyamatos, gyakran ciklikusan ismétlődő hatalmi és kontrolláló dinamika, amelyben az egyik fél alárendelt szerepbe kényszerül. Bármely családtag lehet elkövető vagy áldozat – a leggyakoribb formák:

  • partnerbántalmazás (nők elleni erőszak),
  • gyermekbántalmazás, elhanyagolás,
  • idősek elleni erőszak,
  • testvérek közötti abúzus. A bántalmazás típusai:
  • Fizikai erőszak: verés, rángatás, megégetés, zúzódás okozása;
  • Lelki/érzelmi erőszak: megszégyenítés, fenyegetés, szeretetmegvonás;
  • Szexuális erőszak: kényszerítés, hozzájárulás nélküli szexuális aktus;
  • Gazdasági kontroll: pénzmegvonás, munkavállalás tiltása;
  • Elhanyagolás: alapvető szükségletek kielégítésének tartós elmaradása (étel, higiénia, orvosi ellátás). Gyakran több típus egyszerre van jelen, a bántalmazás pedig rejtett, „csendes”, mivel a család a társadalomban intim, nehezen ellenőrizhető térként jelenik meg.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Párkapcsolati erőszak
  • Gyermekbántalmazás
  • Elhanyagolás
  • Reviktimizáció
  • Erőszakciklus
  • Latencia

A pedagógusok, védőnők, ifjúságsegítők kulcsszereplők lehetnek a családon belüli erőszak felismerésében és a gyermekvédelmi jelzőrendszer aktiválásában. Figyelmeztető jelek:

  • visszahúzódó, szorongó gyermek viselkedés,
  • nem indokolt sérülések, ismétlődő hiányzások,
  • agresszív viselkedés, bizalmatlanság felnőttekkel szemben,
  • hirtelen teljesítményromlás, alvás- vagy evészavarok. Fontos:
  • a gyermek meghallgatása ítélkezés nélkül,
  • az információk dokumentálása,
  • hivatalos jelzés megtétele a gyermekjóléti szolgálat felé,
  • az áldozat biztonságának előtérbe helyezése. A családon belüli erőszak megelőzése és kezelése hosszú távon csak komplex, interdiszciplináris együttműködéssel valósítható meg.
  • WHO (2002). World Report on Violence and Health.
  • Herczog Mária (2012). Családon belüli erőszak: tények és dilemmák. In: Esély – Társadalom- és Szociálpolitikai Folyóirat.